Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Albánia, Írország és Norvégia kezdeményezte a testület tanácskozását miután Észak-Korea csütörtökön újabb fegyverkísérletek sorozatát hajtotta végre: a hat felbocsátott rakéta között egy interkontinentális ballisztikus rakétát is fellőttek, ami miatt a japán kormány evakuálási riasztást adott ki, és ideiglenesen leállította a vonatok közlekedését.
"Nem hagyhatsz csak úgy fel a Biztonsági Tanácsban kötelezettségeiddel, mert Észak-Korea talán fegyvereket ad el neked az ukrajnai háborúdhoz, vagy mert úgy véled, hogy nagyszerű regionális ütközőállam az Egyesült Államokkal" - hangoztatta Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet Oroszországra és Kínára utalva.
Kínai kollégája, Csang Csün ugyanakkor azt kifogásolta, hogy
"a tanács konstruktív szerepet játszhatna, ahelyett, hogy folyton nyomásgyakorlásra helyezi a hangsúlyt."
A jelen körülmények között, különösen arra kellene törekednie, hogy enyhítse a konfrontációt, enyhítse a feszültséget és politikai rendezést szorgalmazzon - fűzte hozzá.
A kínai és az orosz ENSZ-nagykövetek mindemellett hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok további feszültséget teremt a Dél-Koreával közös nagyszabású hadgyakorlataival.
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken elítélte az újabb észak-koreai rakétakísérleteket
és felszólította az ország vezetését, hogy tartózkodjon a további provokációktól, és haladéktalanul térjen vissza a Koreai félsziget nukleáris leszerelését szolgáló tárgyalásokhoz.
Az ENSZ BT tíz nem állandó tagja a tanácskozást követően közös nyilatkozatban ítélte el az észak-koreai rakétaindításokat és sürgette a testületet, hogy "egységes hangon szólaljon fel ebben az ügyben".
Az elmúlt években a 15 tagú tanács megosztott volt abban a kérdésben, hogy miként kezelje Észak-Koreát.
Májusban Kína és Oroszország megvétózta az Egyesült Államok indítványát, hogy újabb szankciókat vezessenek be az észak-koreai rakétakísérletekre válaszul.
Ezzel egy időben Phenjan elítélte az Egyesült Államok és Dél-Korea térségbeli hadgyakorlatait.