A Euronews számol be arról a kutatásról, mely hat lehetséges kimenetelt mutat be: ezek közt a legrosszabb egy totális nukleáris háború Amerika és Oroszország közt, melynek eredménye akár ötmillió, az éhezésbe belehaló ember is lehet.
Egy kisebb horderejű, India és Pakisztán közt kibontakozó konfliktus is éhezéssel járhat ugyanakkor.
Drasztikusan lehűlhet a Föld
Nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre célzott bombák tűzviharokat indítanának el. Ez
nagy mennyiségű kormot juttat a levegőbe,
ami hosszú távon hűtheti a Földet, drasztikus hatást gyakorolva a klímára, ezáltal az élelmiszertermelésre is. A különböző szcenáriók bekövetkezte esetén legalább egy, de akár tizenhat fokkal is csökkenhetne a Föld hőmérséklete.
A kutatók kiszámították azt is, hogy az egyes konfliktusok mekkora visszaesést okoznának élelmiszer-termelés terén. Az indiai-pakisztáni háború megvalósulása esetén is 7 százalékkal csökkennének a terméshozamok öt éven belül. A világ kilenc atomfegyverekkel rendelkező országa közül ez a kettő állam folyamatosan fejleszti arzenálját.
A termés 90 százalékát is elveszthetjük
Az amerikai-orosz atomháború két olyan ország konfliktusát jelentené, amelyek a világ atomfegyvereinek 90 százalékát birtokolják. A harcok kezdetét követő 3-4 éven belül 90 százalékkal csökkennének a terméshozamok, ha esetükben nem működik a diplomácia.
A kutatók számításaikba bevontak olyan lehetőségeket is, mint a takarmánynövények emberek által történő elfogyasztása, a háztartási élelmiszerhulladék csökkentése,
de ezek nem segítenek abban, hogy a világ nagyobb területein ne alakuljon ki éhínség egy ilyen konfliktus miatt. A terméscsökkenés a közepes és magas szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb - ide tartozik Oroszország és az USA is.
Be kell tiltani az atomfegyvereket
"Jövőbeni számításaink még részletesebbé tehetik a termésmodelleket. A sztratoszféra felmelegedése
több ultraibolya sugárzást eredményez a felszínen:
meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra" - mondta Lili Hszia, a tanulmány vezető szerzője, a Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktusa.
"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor azokat be lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz. Egy hosszú távú megoldás van: az atomfegyverek betiltása" - mondta Alan Robock, a tanulmány társszerzője, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora. Kiemelte azt is: Az ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról aláírta 66 nemzet, de egy atomhatalom sem volt ezek közt.