Nyitókép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog Kijevben 2022. április 8-án. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Reformokkal kötné össze Ukrajna újjáépítését az Európai Bizottság elnöke

Infostart
2022. május 20. 16:50
Új javaslatokkal ált elő Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke indítványozta, hogy az újjáépítés segítését kössék össze a Kijev európai uniós csatlakozásához szükséges reformokkal. Felvetette azt is, hogy az orosz oligarchák befagyasztott vagyonát is használják fel az ukrán újjáépítés támogatására.

"Amúgy is részt kell vennünk Ukrajna újjáépítésének finanszírozásában" - fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint ennek kapcsán észszerű felvetni azt, hogy igent mondunk a beruházásokra, de a szükséges reformokkal együtt. Példaként hozta fel a korrupció elleni harcot, továbbá a jogállamiság biztosítását.

Ursula von der Leyen szerint ezt akarja Ukrajna is, és erről már beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel - tudósított a német Tagesschau. Ugyanakkor az EU vizsgálja annak lehetőségét is, hogy az orosz oligarchák befagyasztott vagyonát felhasználják Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez.

Ez azt is jelenthetné, hogy ily módon Oroszország is hozzá tudna járulni az újjáépítéshez - írta a lap.

A ZDF német közszolgálati televízióban nyilatkozó bizottsági elnök emlékeztetett arra, hogy Ukrajna minden áron csatlakozni kíván az EU-hoz. Ez azt is jelenti, hogy a csatlakozáshoz vezető folyamat kapcsán jócskán van motiváció.

Kijev már eljuttatta erre vonatkozó kérelmét az EU-nak, és mielőbbi csatlakozást szeretne.

Ez a folyamat azonban a csatlakozási kérelem benyújtását követően szokásos módon több évet vehet igénybe.

Erre figyelmeztetett az elmúlt napokban Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár is.

Mi lesz az uniós csatlakozással?

Ursula von der Leyen szerint az eljárás menete végső soron attól függ, hogy Ukrajna milyen irányban fejlődik.

"Az ukránoktól függ, hogy az általunk is segíteni kívánt újjáépítés miként halad, ahogy az is, hogy

miként valósítják meg a reformokat, hogyan szabadulnak meg az oligarcháktól, és hogyan hajtják végre a szükséges gazdasági reformokat"

- jelentette ki.

Olaf Scholz német kancellár a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatában ugyancsak azt hangoztatta, hogy Ukrajna a csatlakozást illetően nem számíthat különleges elbánásra.

Az Oroszországgal szembeni védekezéshez ugyanakkor további segítséget nyújtunk - hangoztatta a kancellár. A nyilatkozatban Scholz - akárcsak nem sokkal korábban Macron - fékezte a gyors csatlakozáshoz fűzött uniós reményeket. Idézte a francia elnököt, aki szerint "a csatlakozás folyamata nem egy pár hónap vagy néhány év kérdése".

A kancellár utalt arra is, hogy a tisztességes eljárást, azaz a csatlakozási folyamat minden fajta lerövidítésének elutasítását megköveteli a "sportszerűség" azokkal a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már évek óta tagjelöltek. Ezért az EU arra kíván összpontosítani, hogy Ukrajnát gyorsan és pragmatikusan támogassa - jelentette ki Scholz.

Kijev röviddel az orosz invázió megindítása után jelezte hivatalosan az unióhoz való csalatkozási szándékát.

Brüsszel ezzel kapcsolatos hivatalos állásfoglalását előreláthatólag júniusban hozza nyilvánosságra.

A francia elnök május 9-i, az Európai Parlamentben elhangzott beszédében többi között azt hangoztatta, hogy a csatlakozási eljárás "évtizedekig is" eltarthat.

Alternatívaként vetette fel Emmanuel Macron egy "európai politikai közösség" létrehozását, amely Ukrajnának és más csatlakozni kívánó országnak is otthont adhat.