Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Prőhle Gergely: a magyar–német kapcsolatrendszer már nem egyirányú utca

Infostart / InfoRádió - Kalapos Mihály
2021. december 9. 11:40
Hivatalosan is kinevezték az új német kormányt Berlinben, így Olaf Scholz kancellárságával véget ér a 16 éven át tartó Merkel-korszak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint, bár részben folytatódhat a merkeli pragmatikus politika, mégiscsak egy baloldali, liberális kormánya lett Németországnak.

Sok minden folytatódni fog, sok minden változni – mondta a német kormányalakítást értékelve Prőhle Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint előbbire enged következtetni, hogy az új szövetségi kancellár évekig volt Angela Merkel alkancellárja, valamint pénzügyminisztere, habitusát tekintve pedig ugyanaz a pragmatikus, az ország ügyeit intézni és nem feltétlenül alakítani akaró mentalitás jellemzi, mint elődjét.

Ugyanakkor nyilvánvalóan egy baloldali, liberális kormánya lett Németországnak, amely – a koalíciós szerződés alapján – nagyon erősen klímaelkötelezett, a társadalompolitikáját tekintve viszont számos, a modern világ különféle jelenségeire megengedő, ami egyrészt a magyarországi elképzelésektől „fényévekre” van, de egyértelmű szakítás a már nem is annyira kereszténydemokrata, de azért még mindig abba az irányba mutató irányvonallal, amit Angela Merkel képviselt – magyarázta a szakértő.

"Gondolva itt akár a családpolitikai elképzelésekre, akár a kábítószer-fogyasztás liberalizációjára, ami mind-mind olyan szimbolikus és annál távlatosabb elképzelés, ami jelezi: itt egy karakteres baloldali–liberális programot vetettek papírra" – fogalmazott Prőhle Gergely.

Értékelvűség kontra gazdasági érdekek

Az előzetes nyilatkozatok alapján Annalena Baerbock leendő külügyminiszter, a Zöldek egyik társelnöke következetes, zöld értékelvű politikát fog majd vinni, ami különösen Kína és Oroszország vonatkozásában teheti kíváncsivá az embert, hogy miként fogja tudni mindezt érvényesíteni – folytatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Emellett az Európa-politikai elképzelései egyértelműen föderalista irányba mutatnak, sok esetben a koalíciós szerződésben olyan pontokat kiemelve, köztük például az Európai Parlament szerepének az erősítése, amelyekhez nagyon sok európai fórumon kellene többséget szerezni. Tehát van bizonyos „álomszerűség” ebben az Európa-politikai elképzelésben – vélekedett a szakértő.

Prőhle Gergely jó hírnek nevezte azonban, hogy a német külpolitikát, annak stratégiai irányvonalait egyre inkább a kancellári hivatalban intézik, Olaf Scholz pedig egy hamburgi illetőségű ember, akikről pedig köztudott, inkább kereskedők, mint ideológusok, vagyis

a túlontúl merész elképzeléseket a pragmatikus kancellár mindenképpen felülbírálhatja.

Ami Magyarországot illeti, az új német kormány részéről hidegre és melegre is számíthat – tette hozzá Prőhle Gergely.

"Nyilván várható kritika azoktól, akik Magyarország kritizálásával próbálják erősíteni baloldali-liberális politikai arcélüket, ugyanakkor a magyar–német kapcsolatrendszer már nem egyirányú utca, és sok a kölcsönös függőség azáltal, hogy német vállalatok a kutatás-fejlesztést hazánkba helyezték" – emelte ki. Az, hogy Magyarország ilyen jelentős szerepet játszik például a német hadiiparban és az autóiparban, mindenkit óvatosságra kell hogy intsen – tette hozzá.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Prőhle Gergely: a magyar–német kapcsolatrendszer már nem egyirányú utca
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást