A lehetőségről Ursula van der Leyen bizottsági elnök is beszélt a fehérorosz–lengyel határon kialakult menekülthelyzetre reagálva, de az elképzelés már sokkal korábban megfogalmazódott, midőn a Lukasenka-rezsim késő tavasszal, kora nyáron elkezdte módszeresen az – akkor még csak – fehérorosz–litván határra szállítani a minszki hatóságok szervezésében Fehéroroszországba érkezett közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai menekülteket.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ennek kapcsán vetette fel EU-tanácsülésen, majd utóbb a brüsszeli Euractivnak nyilatkozva, hogy a fehérorosz intézkedések megállítására szerinte nem elegendő csupán a minszki kormány szankcionálása, hanem indokolt és szükséges lehet mindazon légitársaságok kitiltása is az európai uniós légtérből, amelyek – akár csak repülőgépek kölcsönzésével – tevőlegesen hozzájárulnak a helyzet kialakulásához.
„A világ összes légitársaságának meg kell értenie, hogy egy bűnös rezsimet szolgálnak ki, ha menekülteket szállítanak Fehéroroszországba”
– jelentette ki nyilatkozatában a litván diplomácia vezetője.
Akkor a felvetésnek nem lett folytatása, de most, a lengyel határon Fehéroroszország felől feltűnt immár több ezer menekült kapcsán láthatóan bizottsági részről is elővették ezt a lehetőséget is. Von der Leyen nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „megvizsgáljuk, miként szankcionálhatjuk a menekültszállításban részt vevő harmadik országbeli légitársaságokat”.
Ezzel egy időben Ylve Johansson belügyi biztos „európai uniós prioritásként” beszélt arról, hogy lehetetlenné tegyék Minszk „ellátását” menekültekkel.
A brüsszeli Politico tudni véli, hogy a minszki repülőtér adatai szerint a török nemzeti légitársaság (Turkish Airlines) mindmáig napi két járatot üzemeltet Isztambul és Minszk között, miközben meglehetősen aktív a FlyDubai és a Síria’s Cham Wings is fehérorosz viszonylatban. Korábban egyik országnak sem volt rendszeres légijárata Minszk felé.
A bizottság elnöke mindenesetre közölte, hogy első lépésben Josep Borrell EU külpolitikai főmegbízott, aki egyúttal a bizottság egyik alelnöke is, valamint Margaritisz Szkínasz, aki egyebek között a migrációs kérdésekért felelős elnökhelyettes, haladéktalanul személyesen is egyeztetéseket kezd Örményországban, Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Törökországban és az Egyesült Arab Emirátusban.
Ami közvetlenül a fehérorosz relációt illeti, sajtóértesülések szerint technikai szinten már folynak az előkészületek egy újabb (ötödik) Lukasenka-ellenes EU-szankciós csomag összeállítására, amiről valószínűleg a tagországok külügyminiszterei jövő heti ülésükön már tárgyalhatnak is.
Konkrétan a fehérorosz–lengyel határon kialakult helyzet kapcsán időközben számos nyilatkozat mielőbbi támogatást sürgetett a lengyel kormány számára. Horst Seehofer német belügyminiszter például kifejezetten „felszólította” az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a varsói kormányt.
A lehetséges közösségi szintű segítségek között továbbra is
nyitott és érzékeny kérdésnek számít a határ menti kerítés építésének a pénzügyi támogatása.
Korábban a litván, utóbb (októberben) közös nyilatkozatban már tizenkét európai uniós tagállam együtt szorgalmazta a határvédelmet célzó kerítésépítés közösségi finanszírozását, amit a közelmúltban a Orbán Viktor magyar miniszterelnök külön, az Európai Bizottság elnökéhez intézett levélben is megismételt. Most ismét pártolóan szólt ugyanerről említett nyilatkozatában a német belügyminiszter is.
Bizottsági részről eddig elzárkóztak attól, hogy ilyen célra pénzt folyósítsanak a közösségi büdzséből, arra hivatkozva, hogy a schengeni külső határvonal menedzseléséről intézkedő Schengen-kódex számára ehhez nem biztosít jogi alapot.
A hét elejére kialakult lengyelországi határvédelmi kérdés egyébként nem csupán az Európai Unió, hanem a NATO vonatkozásában is megpezsdítette a diplomáciai aktivitást. Az Észak-Atlanti Szövetség szóvivője nyilatkozatban minősítette „hibrid taktikának” a fehérorosz hatóságok eljárását.