Egy 27 éves amerikai bolti eladó úgy gondolta, kivár, nem adatja be az oltást, meglátja, hogy alakul a járvány. Közben megérkezett az USA-ba a delta és azzal együtt a negyedik hullám: az eladó végül megfertőződött, betegsége annyira komoly volt, hogy otthonában oxigénes segítségre volt szüksége a lélegzéshez. Főnöke, aki a hatvanas éveiben jár, beoltatta magát, és bár úgynevezett áttöréses fertőzéssel oltottként is elkapta a vírust, enyhe tünetekkel úszta meg a betegséget. Ma már a fiatal eladó is azt gondolja, fel kellett volna vennie a vakcinát.
Ilyen jelenetekkel teli van ma Amerika: szeptemberre a G7-országok közül sereghajtóvá vált átoltottság terén, a britek, a kanadaiak, a franciák, a németek, az olaszok és a japánok is jobban állnak náluk immunizációban a The Guardian cikke szerint. Összesen 675 ezer áldozatot követelt eddig az országban a járvány, naponta kétezren halnak meg most is. Mostanra elkerülhetővé vált a koronavírusos halálozás, mégis, annyi áldozatot követelt már a vírus az Egyesült Államokban, mint a nagy 1918-as spanyolnátha-járvány.
Semmi sem segít
Májusban abban a reményben törölték el a maszkviselési kötelezettséget az országban, hogy az majd elősegíti az oltási kedvet: ehelyett júliusra újra be kellett vezetniük az intézkedést. Augusztusban teljes körű engedélyt kapott az országban a Pfizer oltása, most ettől remélik a csodát. Joe Biden egy beszédében ki is emelte, milyen sokakat frusztrál az a 80 millió amerikai, aki nem vette fel oltást. Az elnök különböző, a munka világát az oltás kötelező felvételével összekötő intézkedésekkel igyekszik most változtatni a helyzeten.
Mindennek ellenére míg áprilisban napi 3 millió amerikai vette fel a vakcinát, manapság 900 ezernél nem nagyon sikerül feljebb mennie ennek a számnak.
"Ha az immunizációs kampányt nézem, nagyon ismerős mintát látok. Amikor a Warp Speed hadművelet megkezdődött , azt hittem, modern példáját látom ennek a régi problémának, amikor a tudományos közösség fénysebességgel fejleszt vakcinát, de a közösséghez való eljuttatás végrehajtási rendszere nem megfelelő" – mondja Steven Woolf, a Virginia Commonwealth Egyetem egyik népegészségügyi kutatója.
Kiválók a kutatásban, mégsem jó az egészségügyi ellátórendszer
Paradoxon, hogy az USA a világ legfejlettebb orvosi és kutatóközpontjainak egyike, de az alapvető egészségügyi mutatókban, mint például az anyai és csecsemőhalandóság, a baleseti sérülések, halálesetek és rokkantság, valamint a krónikus és fertőző betegségek terén rosszul teljesít.
"Az egészség társadalmi meghatározó tényezőinek és az USA egészségügyi hátrányának egész problémája nagyrészt a bizalom és a megbízhatóság hiányában gyökerezik társadalmunk számos részén" – mondta Laudan Y. Aron, az Urban Institute egészségpolitikai központjának vezető munkatársa. 2013-as kutatása szerint az amerikaiak 17 egyenrangú nemzettel összehasonlítva
kétszer annyit költenek egészségügyi ellátásra, de a végkifejlet szempontjából a legrosszabbul teljesítők közt vannak.
Az elterjedt jelenség 75 éves korig minden korcsoportot érint, a várható élettartam pedig különösen a nők esetében csökken. Az amerikaiaknál a legmagasabb a csecsemőhalandóság, a gyermekek kisebb valószínűséggel érik meg az ötéves kort, és az USA-ban a legrosszabb az AIDS-ráta a hasonló nemzetek között. Az Egyesült Államokban a legmagasabb vagy az egyik legmagasabb a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a krónikus tüdőbetegségek és a rokkantság aránya is. Ezek a kockázati tényezők együttesen azt okozzák, hogy az amerikaiaknak a legrosszabb vagy a második legrosszabb az esélyük arra, hogy 50 éves korukig éljenek.
Sokaknak értelmezhetetlen az üzenet
Mindemellett nagyon drága is az egészségügyi ellátás az országban, sokaknak pedig semmiféle egészségbiztosítása nincs.
"Az is nagyon érdekes, hogy milyen gyakran hangzik el az üzenet: beszélj az orvosoddal, beszélj valakivel, akiben megbízol" – mondta Aron. –
Nem igazán vesszük tudomásul, hogy hány embernek nincs orvosa, vagy olyan orvosa, akivel bizalmon alapuló kapcsolatot ápol."
Nem lehet kizárólagosan az egészségügyet bírálni ugyanakkor a kialakult helyzetért. Az egyenlőtlenségek hátterében sokféle tényező áll, az épített környezettől kezdve a gyengélkedő oktatási rendszeren át a rasszizmusig és az egyenlőtlenségig. Még a társadalmi bajtól viszonylag jól védett emberek is rövidebb és betegebb életet élnek, mint európai társaik. Ezek a társadalmi erők túlmutatnak az oltóanyagokkal kapcsolatos üzeneteken.
"Az emberek nemcsak azt a szabadságot akarják, hogy megengedhessék maguknak azt, hogy meghaljanak egy betegségben, hanem azt is, hogy növeljék a rokonaik és barátaik kockázatát arra, hogy meghaljanak a betegségben" – mondta Woolf.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!