Szakértő: egy kevéske esély van a török-magyar misszióra Afganisztánban

Idén áprilisban jelentette be Joe Biden amerikai elnök, hogy véget ér a 2001 óta tartó afganisztáni NATO-misszió, és az Egyesült Államok által vezetett műveleti csoport elhagyja az országot szeptemberig. A csapatkivonás azonban a tervezettnél gyorsabban lezárulhat. Eközben – egyes hírek szerint – Törökország hajlandó lenne arra, hogy egy újabb missziót indítson az országba, amelyben magyar katonák is részt vennének. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint egy ilyen missziónak elég csekély az esélye akkor, ha az Egyesült Államok vagy a nyugat-európai NATO-tagországok semmilyen formában nem vesznek részt benne.

Wagner Péter azt is hozzátette, tudomása szerint Törökország még nem döntött az afganisztáni misszió mellett, és a jelenlegi amerikai–tálib megállapodás a missziót nem is teszi lehetővé.

Amennyiben ez a misszió mégis megvalósulna, akkor az az egész nemzetközi közösség számára – széles értelemben véve a Nyugatnak és a Keletnek egyaránt – szívességet tenne,

hiszen Kabulban nemcsak előbbiek tartanak fönn nagykövetségeket.

A szakember azonban úgy véli, a kabuli repülőtér biztosításához kevés lenne Törökország és Magyarország. Nem azért, mert a magyar vagy a török katonák ne tudnák őrizni a tábor körüli kerítést, illetve az ellenőrzőpontokat és bejáratokat, hanem azért, mert ehhez komoly logisztikai támogatás is kellene. Wagner Péter nem gondolná, hogy egy ilyen háborús helyzetben a magyar szállítógépek leszállnának. Törökország esetében pedig nagy kérdés, vajon mekkora számban áll rendelkezésre a megfelelő stratégiai katonai szállítóeszköz, hiszen Törökországnak közben Szíriában, Líbiában és Szomáliában is komoly érdekeltségei vannak.

A Külügyi Intézet munkatársa szerint

a tálibok – nyilvános retorikájuk ellenére – hajlandóak lennének szemet hunyni egy kabuli nemzetközi jelenlét felett, ezért mégis mutatkozhat egy kevés esély a misszióra.

„Előbb-utóbb elfoglalják Kabult, és amennyiben az iménti feltételezésem helyes, akkor az is egy lépés lenne a tálibok nemzetközi legitimációja felé” – magyarázta Wagner Péter. Hiszen, ha mindenki elmenekül Kabulból – értve ezalatt a nagykövetségeket és valamennyi nemzetközi szervezetet –, mert bizonytalan, hogy milyen átmeneti helyzet jöhet a tálibok megérkezésével a fővárosban, az jelentős hátrányt jelentene a táliboknak a nemzetközi elismerés felé. A kutató megismételte: a fentieket sokan vitatják, sőt, az egyik uralkodó narratíva továbbra is az, hogy ez egy középkori, barbár, ultrakonzervatív vallási szervezet ügye, a tálibokat pedig terrorista szerveznek titulálják, „ami nagy butaság, mert valójában egy felkelőszervezetről van szó”.

Számukra nagyon fontos lenne a nemzetközi elismerés, amit korábban soha nem kaptak – meg tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.