Izrael két és fél éve belpolitikai válságban van. A negyedik szavazás zajlott le, aminek az eredménye szerint most olyan kormány alakulhat, amelyet nem Benjamin Netanjahu vezet – mondta az InfoRádióban Csepregi Zsolt Izrael-szakértő, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese, utalva arra, hogy 2019-ben és 2020-ban Beni Ganz jelenlegi védelmi miniszter Netanjahuéval egyenlő erővel rendelkezett a parlamentben, de önállóan kormányt alakítania nem sikerült.
Az idei választásban az volt az újdonság, hogy a Likud kettévált. A nagyobbik része megmaradt Netanjahu mellett, de a korábbi második számú vezető, Gideon Szaár kivált, és megalakította a szintén jobboldali Új Remény pártot. A jelenlegi parlamentben Netanjahunak 30 mandátuma van, Szaárnak pedig 6, ám ez is olyan csökkenés, hogy Netanjahu már nem volt képes kormányt alakítani, hiába kapta meg elsőként erre a jogot.
Inkább az a kérdés, hogy miért tartott ennyi ideig a kormány megalakítása,
ha egyszer arról szóltak az elmúlt választások, hogy miként tudja az izraeli politikai élet nagyobbik része leváltani Netanjahut – mutatott rá az elemző.
Mennyire lehet stabil ez a koalíció?
Az a résztvevők mottója, hogy lépjenek előre azokban az ügyekben, amelyekben egyetértenek – főként a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás, a társadalmi egyenlőtlenségek, sebek begyógyítása –, és minden más témát hagyjanak a következő négy évben, amiben nincs köztük összhang.
Vagyis egy kompromisszumos, konszolidáló időszakra készülnek
ezek a politikai erők, és ha ehhez tartani tudják magukat, akkor sikeres koalíció lehet Csepregi Zsolt szerint. Azt ugyanakkor látni kell, tette hozzá, hogy a koalíció még meg sem alakult, de már van széthúzás, és üzengetnek az egyes pártok – arról, hogy nekik egy-egy ideológiai kérdés annyira fontos, hogy azt mindenképp képviselni fogják.
Az elvileg létrejövő koalíció a kneszet 120 helyéből 61-gyel rendelkezik, vagyis bármelyik képviselő koalíciós válságot idézhet elő – de nem erre számítanak az elemzők, hanem arra, hogy a hatalomban való részvétel vonzó lehet. A szakértő szerint mindig az első 61 mandátum megszerzése a nehéz, onnantól viszont már lehetnek olyan politikai csoportok, amelyek még csatlakoznak a koalícióhoz a bizottsági döntéshozatalért és a szavazóiknak való előnyszerzésért.
Izraeli–palesztin-konfliktus
Az elemző úgy látja, az új kabinet nem fog ebben az ügyben más politikát folytatni, mint Benjamin Netanjahu – sőt, egy erős jobboldali, Netanjahu vezette kormánynak több esélye volt a palesztinokkal sikeres tárgyalást folytatnia, miután feltételek nélkül leült volna a tárgyalóasztalhoz, ennek a kormánynak viszont minden alkotóeleme mást gondol a konfliktusról. Rövid távon nem várható változás, ez a kormány belpolitikai kérdésekre fog fókuszálni – szögezte le az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese.