Az amerikai külügyminisztérium hamarosan jelentést terjeszt a kongresszus elé, amelyben számba veszi majd mindazon cégeket, amelyek tevékenyen részt vesznek a német-orosz projekt megvalósításában – jelezték kedden Washingtonban.
Eközben a minisztérium új főnöke, Antony Blinken a szenátusi meghallgatásán megerősítette, „elhatározott szándéka”, hogy
minden rendelkezésre álló módon fellépjen az Északi Áramlat-2 befejezése ellen,
és ez ügyben sürgősen igyekszik majd meggyőzni Amerika barátait, „beleértve Németországot” is.
Az utóbbiak részéről Angela Merkel kancellár már jelezte, hogy nyitott a kérdés megvitatására a Biden-kormánnyal, de a projekt ejtésére nem tett utalást.
Fehér házi jelzések szerint Bidennek szándékában áll a január 1-jén – tehát még Donald Trump elnöksége idején – hatályba lépett éves amerikai védelmi törvény alapján kilátásba helyezett szankciók megvizsgálása, valószínűsítve azok megerősítését mindazon cégekkel szemben, amelyek részt vesznek az Északi Áramlat-2 kivitelezésében.
Szakértők megjegyzik, hogy az amerikai külpolitika álláspontja e tekintetbe következetes: már az Obama-adminisztráció is ellenezte az újabb, tenger alatti orosz gázvezeték megépítését Németországig, a Trump-kormány mindezt csak fokozta, és láthatóan Bidenék vonala sem készül eltérni ettől. Annál is kevésbé, mert Biden annak idején alelnökként maga is az Obama-kormány álláspontját képviselte.
Angela Merkel kancellár minderre is válaszul közölte a múlt héten, hogy a német kormány kész a kérdést az amerikaiakkal megvitatni. Berlin megítélése szerint az 1200 kilométeres gázvezeték nem több egyszerű kereskedelmi ügyletnél. Az Egyesült Államokban – és mellesleg számos EU-tagállamban is – viszont attól tartanak, hogy a két gázvezetéken keresztül Moszkva politikai fegyverre tehet szert, midőn e vélemények szerint elfogadhatatlan mértékű befolyást kaphat a német energiaellátásban. Jelenlegi becslések szerint, az Északi Áramlat-2 vonalán érkező gázzal együtt
a német gázellátás 60 százaléka orosz szállítmányon alapulhat.
Merkel említett nyilatkozatában erre mondta azt, hogy igazából mindenkinek vannak kereskedelmi megállapodásai Oroszországgal, köztük Amerikának például az olajiparban is. Szerinte egyes projektek felkapása helyett általában a lehetséges kapcsolatok körét érdemes mérlegre tenni Oroszországgal, megvizsgálva azt, vajon egyetértésre tudnak-e jutni, hogy ennek milyen szintje számít már politikailag kockázatosnak. „Nyilván lesz, amiben nem értünk majd egyet a Biden-adminisztrációval” – tette hozzá a kancellár.
Megfigyelők megjegyzik, hogy e tekintetben az amerikaihoz hasonlóan a német álláspont is következetes: az egy hete CDU-pártelnökké választott Armin Laschet több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy
„olyan nincs, hogy csak azokkal kereskedünk, akik hozzánk hasonló társadalmi modellt követnek”,
és emlékeztetett a „szovjet időkre”, amikor Németország teljes olajellátása a szovjet eladáson alapult.
Mindezt német részről gyakran kiegészíti az a vélemény is, miszerint Washingtonban főként azért ellenzik az orosz gázszállítás térnyerését, mert
az amerikai cseppfolyós gáz eladásának akarnak mozgásteret biztosítani.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus közelmúltban történt moszkvai letartóztatása a helyzetet időközben annyival tovább terhelte, hogy az Európai Parlament az esetre válaszul határozatban szorgalmazta az Észak Áramlat-2 kivitelezésének a leállítását, azzal érvelve, hogy a Putyin-vezetés kizárólag a gazdasági nyomásnak enged.
Német részről egyelőre nem reagáltak, de a fenti Laschet-nyilatkozat e vonatkozásban is utalt a szokott német álláspontra, midőn kifejtette: fontos az emberi jogi helyzet szem előtt tartása és indokolt esetben megtárgyalása is, de „maga a kereskedelem létjogosultsága nem kizárólag ezen alapul”.
Az összességében 9,5 milliárd eurós projekt amúgy évi 55 milliárd köbméterrel bővítheti majd a Balti-tenger alatt húzódó szállítási kapacitást Oroszország és Németország között, amivel lényegében kiiktathatják Ukrajnát a szállítási útvonalból. Ha a vezeték elkészül, akkor összességében már az Európába irányuló orosz gáz 80 százaléka ezen az úton érkezhet.