Eredménytelenül zárult hétfőn a megbeszélés az AstraZeneca brit-svéd oltóanyag-fejlesztő és az Európai Bizottság illetékesei között arról, miért jelentett be a gyártó az első negyedévre 60 százalékkal kevesebb kiszállítást az uniós megrendelőnek, és mi módon tudnák gyorsan pótolni a váratlan kiesést.
„Továbbra sincs tisztázva semmi, híján vagyunk a kielégítő magyarázatnak” – közölte késő esti Twitter-üzenetében Stella Kyriakides egészségügyi EU-biztos, a gyártókkal történt egyeztetés után. Kyrikiades egyúttal bejelentette, hogy Brüsszel a továbbiakban előzetes bejelentéshez kívánja kötni az EU-területen gyártott oltóanyagok kivitelét az unióból. (Az AstraZeneca vakcináit uniós piacra a belgiumi Novasep gyártja.)
A bizottsági javaslat szerint
a jövőben valamennyi európai uniós gyártónak előbb Brüsszellel kellene engedélyeztetni harmadik országokba – köztük Nagy-Britanniában – szánt eladásait,
kivéve, ha humanitárius szállítmányról van szó.
A bizottság egyúttal arról is pontos tájékoztatást vár, hogy az AstraZeneca eddig hány adag oltóanyagot gyártott, hol, és kinek adta el – tette hozzá Kyrikiades.
Jens Spahn német egészségügyi miniszter nem sokkal a brüsszeli bejelentés után támogatásáról biztosította a bizottsági javaslatot. „Az EU-nak ismernie kell, hogy mely oltóanyagokat exportálták az unióból” – szögezte le, mert csak ilyen módon ellenőrizhető az EU-val kötött szerződések szabályszerű végrehajtása.
Tavaly augusztusban az EU az AstraZeneca oltóanyagokra írta alá első megrendelését, több százmillió eurós előleg kifizetésével együtt, amivel a szükséges mennyiség előzetes lekötését és elkészítésükhöz a gyártókapacitás finanszírozását kívánták biztosítani. A gesztust még azzal is megtoldották, hogy a brit-svéd gyártó – az összes többi versenytárstól eltérően – a megrendelők részéről bizonyos fokú kormányzati támogatásra is ígéretet kaptak, ha a termékkel felhasználás közben problémák merülnének fel.
Az Oxford/AstraZeneca vakcinát különösen nagy várakozás övezte tagállami részről,
sokan eleve csak csökkentett mennyiségű BionTech/Pfizer és Moderna vakcinát kötöttek le az uniós megrendelések közül, mivel ezek tárolása és szállítása nehezebb és költségesebb, és úgy döntöttek, hogy inkább kivárják a brit-svéd verzió érkezését.
A múlt heti bejelentés, miszerint az eredetileg vállalt mennyiségnek csak valamivel több, mint harmadát fogják az első negyedévben leszállítani, mindezek fényében hozott különösen nehéz helyzetbe sok országot.
A hétfői, egyes források szerint indulatos hangulatú egyeztetésen a Politico által idézett uniós diplomaták szerint a gyártó részéről csak két magyarázatot adtak: híján vannak bizonyos alapanyagoknak és a belgiumi gyárban szerintük „gyártási problémák” léptek fel. Azonban az állítások egyikét sem tudták tényleges bizonyítékokkal alátámasztani, ezért uniós oldalon továbbra élnek a gyanúperrel, hogy
az eredetileg EU-forrással lekötött mennyiséget időközben eladták külső megrendelőnek, és kifutottak a készletből.
„Totális a bizalomvesztés” – idézett uniós illetékest ennek kapcsán a brüsszeli hírszolgálat. Amihez Kyrikiades, aki hétfőn megbeszélést folytatott a tagországok nagyköveti tanácsával is, még hozzátette: valamennyi tagállam egyetért abban, hogy a fejlesztőt „szerződéses és morális felelősség terheli”, amit minden körülmények között teljesíteni kell.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!