Egyes brit lapok – köztük olyan befolyásos sajtóorgánum, mint a The Financial Times – névtelenséget kérő brit kormányforrásokra hivatkozva úgy tartják, hogy minden borús nyilatkozat dacára ma éjszakára még összejöhet a végső megállapodás a brit kilépésről.
„Mindkét delegáció nagyon hazamenne már”
– idézett ennek kapcsán a küldöttségek környezetéből származó véleményt a The Guardian is.
Michel Barnier EU-főtárgyaló ugyanakkor néhány órája még úgy tájékoztatta a tagországok nagyköveti tanácsát, hogy „nagyon sötéten” látja a helyzetet, az álláspontok nem közeledtek, és személy szerint még azt sem tartja kizártnak, hogy a megbeszélések a jövő évre is áthúzódnak. „Mi mindenesetre nem fogunk felállni az asztaltól.
Amíg van esély tárgyalni, folytatjuk”
– tette hozzá brit lapjelentés szerint a francia politikus.
Szakértők megjegyzik, hogy Boris Johnson miniszterelnök brit részről kizárt bármilyen tárgyalást a december 31-i határidő után.
Johnson és Ursula von der Leyen egyébként most már napi gyakorisággal egyeztetnek telefonon, láthatóan a részletek tekintetében is igyekeznek folyamatosan képben lenni.
A nyitott kérdés továbbra is a halászat és az állami támogatások feltételrendszere, illetve egyes vélemények szerint visszakúszni látszik az Európai Bíróság jövőbeni illetékességének a kérdése is. Barnier mindenesetre úgy fogalmazott az uniós nagyköveteknek, hogy az ügyek elsöprő többségénél már minden kész, vagy legalábbis közel állnak a lezáráshoz.
A még nyitott halászatnál a brit kormány, ha bele is menne abba, hogy egy átmeneti idő után az EU lemondana eddigi – brit felségvizeken szerzett – fogásai 35 százalékáról, ezt az átmeneti időt azonban három évre akarja limitálni (szemben az EU által eredetileg követelt héttel, amit utóbb hatra mérsékeltek). Ráadásul brit részről egyelőre kihagynák még az átmeneti hozzáférés lehetőségéből is azon halfajtákat (mint a makréla), amelyeknek nem állandó tartózkodási területe a brit felségvíz, de ott is előfordulnak, és ez esetben brit területen uniós halászok nem foghatnák ki őket.
Megfigyelők megjegyzik, hogy a két fél keménykedése annyiból érthető, hogy mindkettőjük hátországa jelentős nyomást gyakorol a tárgyalások résztvevőire: a 35 százalékos engedményt (a London által legelőször kért 80 százalék helyett, amit utóbb hatvanra mérsékeltek) például a skót halászok érdekvédelmi szervezete máris
árulásnak minősítette.
Mindeközben uniós oldalon a francia, belga, dán érdekeltek nem kevésbé zajosan vitatják egy most látható esetleges kompromisszum elfogadhatóságát.
Bár a halászat részaránya egy leendő EU-brit átfogó kereskedelmi megállapodáshoz képest elenyésző, tengerparti országokban a halászati szektorban érdekeltek lázadása adott országok kormányainak akár a bukását is előidézheti
– mutatnak rá szakértők.
Az összes lehetséges forgatókönyv jegyében mindenesetre a tagállamokat tömörítő EU-tanács kedden formálisan is elfogadta azokat a vészhelyzeti intézkedéseket, amelyek egyebek között átmeneti időre akkor is biztosítanák a szárazföldi és légiforgalom folyamatosságát Nagy-Britannia és a többi EU-terület között, ha december 31-ig nem születik megállapodás a két fél között.