Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó plenáris, 27-es körben csak a tagállamok egymás közötti, valamint a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott újabb megbeszéléseket követően folytatódhat. Azt jelezték, hogy Michel ekkor egy munkadokumentumot mutathat be, amely a péntek reggelig tartó megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontokat összegzi.
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy - ha új forrást nem vonnak be - kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Nagy az ellentét
Az úgynevezett "takarékos négyek" - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői Németország mellett, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka.
Ezzel összefüggésben ragaszkodnak a Nagy-Britannia nyomására 1984-ben, a közös agrárpolitikából (KAP) fakadó hátrányok kiegyenlítésére bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.
A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja - köztük Magyarország - pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
A takarékos négyek álláspontját többen is bírálták. Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy akár haza is mehetnek a résztvevők, ha a négyek nem engednek.
Nincs értelme folytatni a költségvetésről szóló tárgyalásokat, ha ezek az országok nem fogadják el Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kompromisszumait
- tette hozzá.
Ha ez a csoport legfeljebb egy százalékot akar fizetni, akkor nincs beszélnivalónk - fogalmazott Babis, arra utalva, hogy a "takarékos négyek" szerint minden tagállamnak bruttó nemzeti jövedelme egy százalékát kellene befizetnie 2027-ig.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy a nettó befizetőknek "félre kellene tenniük a számológépeiket", mivel lakosaik többet fognak visszakapni így is az uniótól.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte: az EU vezetői nem fognak végleges költségvetési megállapodást elérni ezen a találkozón.
"Felkészültem arra, hogy egész hétvégén maradjak, de akkor sem hiszem, hogy eredményre fogunk jutni" - fogalmazott. Hozzátette, hogy az EU-vezetőknek valószínűleg újabb találkozóra lesz szükségük márciusban, talán két héten belül.
Sophie Wilmes ügyvezető belga miniszterelnök azt mondta, hogy kedvezőtlen a "takarékos négyek" rendkívül rugalmatlan álláspontja, ami a vitát csak még nehezebbé teszi.
A helyzet már így is elég nehéz, hiszen egy nagy nettó befizető ország, Nagy-Britannia távozott az unióból, és a politikánk fenntartása érdekében több pénz befizetésére van szükség - fogalmazott.
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.