Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Egy történelmi igen után egy újabb kasza a brexitnek, behúzta a vészféket Boris Johnson

Infostart
2019. október 22. 20:45
ÚJABB CIKKÜNK A TÉMÁBAN
A londoni alsóházi képviselők voksoltak a brexitmegállapodás alapelveiről és a további tárgyalás lehetséges menetrendjéről, vagyis arról, hogy sebtiben, éjszakai tárgyalásokkal küzdjék át magukat 115 oldalas "válási egyezményen". Nagy jelentőséggel bír, hogy az elsőre rábólintottak, de mivel a másodikra nem, ezért Boris Johnson szünetelteti a brexitmegállapodás tárgyalását az EU döntéséig.

Jóváhagyta kedd este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezményről szóló törvénytervezet a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen.

Ez az első alkalom, hogy igennel szavaztak egy - igaz, csak elvi - megállapodásra a brexitfolyamatban.

Az öt és fél órás vita után megtartott szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra.

Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.

A kedd esti szavazás eredményének különös jelentőséget ad ugyanakkor az, hogy a brexitfolyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást - még ha egyelőre csak elvi szinten is -, amely a kilépési feltételeket rögzíti.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

Az már sokkal kérdésesebb volt, hogy a második szavazásnak mi lesz a kimenetele. Ennek során a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendről szavaztak. Eszerint rekordgyorsan, három nap alatt, szükség szerint éjszakába nyúló ülésnapokkal tárgyalták volna a "válási egyezményt". Így a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna.

A brexit feltételeiről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.

A parlament alsóháza végül 308-322 arányban leszavazta az eljárási programindítványt.

A szavazás után Boris Johnson miniszterelnök azonban végül nem jelentette be a Brexit-megállapodás törvénytervezetének visszavonását, de ismét hangsúlyozta, hogy ez a menetrend lett volna az egyetlen lehetőség arra, hogy ne adják át a döntést az EU-nak arról, hogy mi történik ezután.

Majd bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd az EU-tagországokkal arról, hogy mik a további szándékaik, valamint közölte:

a kormány szünetelteti a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti ratifikációs folyamatát,

amíg az Európai Unió döntést nem hoz a halasztást indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

A brit kormányfő beszédében egyenes utalást tett a brexit halasztására, úgy fogalmazva: jóllehet kormánya változatlanul az október 31-i kilépést pártolja, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, csalódással veszi azonban tudomásul, hogy a Ház ismét a "késleletetésre" voksolt, ahelyett, hogy megszavazta volna a menetrendet, amely garantálta "volna" az október 31-i kilépést a brexitmegállapodás alapján.

Már egy januári időpontról fognak egyeztetni

Mindezek után kérdésessé vált - bár elvileg továbbra sem lehetetlen -, hogy az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon.

Johnson beszédében elmondta: a kialakult helyzetben a kormány akkor jár el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli brexit lehetőségére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "így vagy úgy, de kilépünk az EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most hagyott jóvá."

Az Európai Bizottság szóvivője röviddel a második szavazás eredménye után a Twitteren reagált a történtekre. Mina Andreeva azt írta, tudomásul vették a döntéseket, és várják, hogy a londoni kormány tájékoztatást nyújtson következő lépéseiről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel.

Diplomáciai források szerint a huszonhetek brüsszeli EU-nagykövetei nagy valószínűséggel szerdán összeülnek a friss fejlemények értékelése céljából.

brexit nagy-britannia szavazás