Nyitókép: MTI/AP

Újabb részletek a kényszerleszállás után kigyulladt orosz repülőről

Infostart / MTI
2019. június 14. 17:44
Száznégy oldalas dokumentumot adott ki a FÁK-országok légi közlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK).

Villámcsapás iktatta ki az orosz Seremetyjevó reptéren május elején szerencsétlenül járt repülőgép automata pilótáját, és zavart okozott a kommunikációs rendszerben, ám a gép pilótája mégis normálisként kezelte a helyzetet - közölte csütörtökön közzétett előzetes jelentésében a FÁK-országok légi közlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK).

A 104 oldalas, a későbbiekben még pontosítandó és kiegészítendő dokumentum ugyanakkor egyelőre nem adott választ arra, hogy ki vagy mi volt a felelős a gép pusztulásáért.

Az Aeroflot légitársaság Szuhoj Superjet 100-as utasszállítója május 5-én kényszerleszállást hajtott végre Moszkvában. A gép a földet érést követően kigyulladt, és ennek következtében 41 ember életét vesztette. 33 utas és a személyzet négy tagja megmenekült.

A gép egyik fekete dobozának felvétele szerint a pilóta a vezető utaskísérőnek a villámcsapást követően azt mondta, hogy az utasszállítónak vissza kell térnie, de nincs vészhelyzet. Miután a légi irányító arra utasította, hogy süllyedjen le 900 méterre és forduljon meg, és megkérdezte tőle, hogy nincs-e szüksége segítségre, a gép kapitánya nemmel válaszolt.

Csak az irányítótorony pontosító kérdésére mondta el, hogy gondok vannak a kommunikációval, és hogy gép automatikus irányítása lehetetlenné vált.

A jelentés megállapította, hogy a másodszori kísérletre földet ért gép azt követően gyulladt ki, hogy kényszerleszállás közben harmadszor ütődött a pályához, és futóművei erősen megrongálódtak. Megállapították, hogy

a gép leszállási tömege 1600 kilogrammal haladta meg a megengedett értéket.

A MAK a katasztrófa okainak eddigi vizsgálata alapján nem tartotta szükségesnek, hogy pótlólagos tanácsokat fogalmazzon a gép biztonságának növelése érdekében.

A baleset ügyében büntetőeljárás indult. A katasztrófa lehetséges okaként a szakhatóságok a műszaki hiba, a személyzet felkészületlensége és a végzetes időjárási körülmények lehetőségét vizsgálják.