Nagy-Britanniának azért kell részt vennie az EP-választáson, mert október 31-re módosította a kilépéséről szóló megállapodás elfogadásának dátumát.
"Addig, amíg az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból, addig teljes jogú tagja annak, vagyis kötelezően küld 73 képviselőt az Európai Parlamentbe"
- tette egyértelművé az InfoRádióban Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az EP alkotmányügyi bizottságának tagja.
A szakpolitikus teljesen bizonytalannak nevezte azt, hogy az EU-ból kilépő britek "politikailag köztes állapotban lévő" EP-képviselői majd mikor hagyják el a közös parlamentet, október 31-én, a most látszó kilépési dátummal vagy csak később.
Hogy a brit mandátumokkal mi történik majd, arról Schöplin György elmondta, elvileg 27-et szétosztanak a tagállamok között, 46 pedig megszűnik, ennyivel csökken az EP létszáma, de ez csakis akkor lép életbe, ha Nagy-Britannia valóban kilép.
"Az eredeti ötlet az volt, hogy a 73 mandátumot eltesszük valamiféle hűtőszekrénybe.
De eztán jött a lobbizás különféle tagállamoktól: egyes országok például a demográfiai változások miatt plusz mandátumokhoz kell, hogy jussanak, így jár Svédország is, de csak a brexit után" - mondta a politikus.
Hogy a plusz svéd mandátum melyik párté lesz, arról úgy fogalmazott: a választás mindenhol arányos, így a május végi választás mindenhol eldönti, hogy ki milyen arányban részesülhet a helyekből.
A svédek (1) mellett a franciák (5), a spanyolok (5), az olaszok (3), a hollandok (3), az írek (2), a szlovákok (1), az észtek (1), a lengyelek (1), a románok (1), az osztrákok (1), a finnek (1), a dánok (1), a horvátok (1) és a litvánok (1) is kapnak még képviselői helyeket, de Magyarország, Lettország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Szlovénia, Csehország, Görögország, Portugália, Belgium, Bulgária és Németország nem.