Jelölt volt a tisztségre az alelnök, az orosz Alekszandr Prokopcsuk is, de
az Egyesült Államok és több európai ország is Oroszország befolyásának erősödésére hivatkozva ellenezte a megválasztását.
A dubaji ülésen a 190 tagországból álló közgyűlésben Kimet 101 küldött támogatta, Prokopcsukra pedig 61-en szavaztak.
A szervezet korábbi vezetője, a kínai Meng Hung-vej októberben lemondott, mert hazájában korrupció gyanújával őrizetbe vették.
Kim 2020-ig vezetheti a szervezetet, megbízatása a Meng mandátumából hátralévő időre szól.
Ukrajna a szavazás előtt azzal fenyegetőzött, hogy kilép a szervezetből, ha az orosz jelöltet választják meg. Az eredmény ismeretében Kijev üdvözölte Kim győzelmét.
Amerikai demokrata és republikánus párti szenátorok egy csoportja hétfőn nyílt levelet tett közzé, arra kérve Donald Trump amerikai elnököt: gyakoroljon nyomást az Interpol közgyűlésének tagjaira, hogy ne tegyék meg az orosz alelnököt a szervezet új vezetőjévé. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezt a nyomásgyakorlás és egy nemzetközi szervezet választási rendszerébe történő beavatkozás ékes példájának nevezte.
Ezután az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője bejelentette, hogy Washington a dél-koreai jelöltet támogatja. Az orosz belügyminisztérium a szavazás eredményének ismeretében közölte szerdán, hogy továbbra is Prokopcsuk a nemzetközi szervezet alelnöke. Prokopcsuk 2011 óta az Interpol oroszországi központi irodájának vezetője is.
Augusztusban amerikai szenátorok azt javasolták, hogy korlátozzák Oroszország jogát az Interpol vörös (nemzetközi) körözési listájának rendszerének igénybevételére. Úgy vélték, hogy azoktól a személyektől, akik ellen az Interpol Oroszország kérésére nemzetközi körözést rendelt el, nem kellene megtagadni a beutazást jogát az Egyesült Államokba, és nem kellene elutasítani politikai menedékjog iránti kérelmüket, ugyanis szerintük Moszkva arra használja fel a szervezetet, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel.