Az élő erő elleni aknákat légi telepítésre tervezték. Ezek iszonyatos sérüléseket okoznak, leginkább végtagokat tépnek le. Az áldozat ugyan jó eséllyel túléli a robbanást, de soha többé nem lesz teljes élete - nyilatkozta az InfoRádiónak Kaiser Ferenc. Mint mondta: ezeket a szovjetek Afganisztánban is használták.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense arról is beszélt, hogy az ilyen aknákat általában rakétasorozatvetőből vagy helikopterről szórják. Mivel aszimmetrikus alakúak, forogva esnek le. Egy adott helyről kidobott 4-5 akna akár egymástól több 100 méterre is lehullhat.
Mivel zöld, vagy homokszínű a festésük, nagyon nehéz felfedezni ezeket a robbanótesteket.
Afganisztánban sok ember halálát okozták és még többet nyomorítottak meg. Sokszor gyerekek voltak az áldozatok, mert ők játéknak nézték az aknákat.
Kaiser Ferenc elmondása szerint az Ukrajnában bevetett aknák már régiek, ezért instabilak, vagyis mozdításra biztosan felrobbannak. Főleg a polgári lakosság körében okoznak komoly veszteségeket, mivel a műveleti területeken a katonák úgy mozognak, hogy igyekeznek figyelni ezekre az eszközökre.
A NKE docense hangsúlyozta, hogy az ilyen robbanótesteket egyrészt nehéz észrevenni, másrészt, mivel már régiek, könnyen felrobbannak.
Ezért a hatástalanításuk is nagyon veszélyes és felettébb költséges.
A szakértő elmondta még, hogy a harcoló feleknek elvileg térképeket kellene készíteniük az aknamezőkről, de ez a gyakorlatban nem jellemző. Autokráciákban pedig semmi sem korlátozza, hogy milyen eszközöket vethetnek be a háborúban - tette hozzá Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.