Mint ismert, szerdán kiújultak a harcok az Egyesült Államok és Irán között, miután Teherán megtámadott három, a Hormuzi-szorosban haladó tankert.
Az energiapiac azonnal reagált, emelkedett az olaj ára.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az InfoRádióban a részletekről szólva elmondta, a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára csütörtök reggel 78 dollár környékén mozgott úgy, hogy a harcok kiújulását megelőzően 71-72 dollár volt, tehát mintegy 10 százalékos áremelkedés történt egy nap alatt.
Egyes vélekedések szerint most ráadásul nem is törekszik Irán a gyors megállapodásra, mivel a Hormuzi-szoros az egyetlen stratégiai fegyvere ebben a konfliktusban, miközben az Egyesült Államok ismét bevezeti az iráni olajszállításokra vonatkozó szankciókat.
Hogy ki veszít többet most, arról azt mondta, csak spekulálni lehet, mindenesetre Irán időről időre kijátssza a „szoros-kártyát”, ebből is következően a harc valójában a szoros fölötti kontrollért zajlik.
Ismert, Irán az ománi útvonalon áthaladó hajókat támadott meg másfél nappal ezelőtt, ezt követően a szócsata azonnal elindult. Mindez azután történt, hogy Irán igyekezett a maga oldalára terelni Omán felől a hajóforgalmat, amelyből hosszú távon hasznot remél vám formájában, ezt viszont az Egyesült Államok kizárja, hisz nem kontrollálhatja valaki kizárólagosan a szorost, főként nem Irán; ezért is igyekezett Omán partjai mellett tartani a tranzitforgalmat, ott haladó tankerekre lőtt Irán, ami a gyakorlatban véget vetett a tűzszünetnek.
A közvetlen hatások Hortay Olivér szerint legmarkánsabban – olajpiaci beszerzések szempontjából – az ázsiai országokat érintik, de
mivel a Hormuzi-szoros egy meghatározó fojtópontja a világgazdaságnak és különösen az energiapiacnak,
ezért a világpiaci olajárak emelkedésén és az értékláncok drasztikus átrendeződésén keresztül valamennyi nagy importőrt negatívan és valamennyi nagy exportőrt, aki nem érintett a szorosan áthaladó forgalomban, pozitívan érint.
„Nagyon újszerű, különleges folyamatokat indított be már most is ez az elmúlt néhány hónap, sokat lehet olvasni arról, hogy a finomítói árrések rendkívüli mértékben megemelkedtek, ami az értékláncok átalakulásának egyértelmű következménye, illetve ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül, hogy ha a Hormuzi-szoroson nem oldódik meg a forgalom rövid időn belül, akkor a világpiaci olajárak várhatóan jelentősen emelkedni fognak” – részletezte.
Emlékezetes, másfél-két hónappal ezelőtt a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 110 dollár fölött is járt, az elmúlt időszakban tapasztalt, 70 dollár körüli szint annak volt köszönhető, hogy a piac azt árazta: a Hormuzi-szoroson a forgalom rövid időn belül helyreállhat, de ha ez nem történik meg, akkor Hortay Olivér szerint a kínálati sok tartóssá válik, a jelenleg rendkívül alacsony készletszintek hirtelen effektívvé válnak az árak tekintetében is, újra elszaladhatnak az árak:
- az energiaigényes iparágak,
- valamennyi termék,
- a szolgáltatások
mind megkérik majd a magukét.
A gázpiac is érdekes dolgokat produkál Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője szerint: a holland gáztőzsdén az árak 40 euró/megawattórás szintről 50 euróra növekedtek, tehát ha arányaiban nézzük, még drasztikusabb áremelkedés volt tapasztalható, mint a nyersolaj világpiacán.
„A gázárak szinte egy az egyben begyűrűznek a villamosenergia-árakban is, legalábbis bizonyos időszakokban, villamosenergiára, gázra pedig az ipari folyamatok jelentős részéhez nagy szükség van, tehát olyan tovagyűrűző hatásokat indíthat be a változás, amelyeknél nagyon nehezen előrejelezhető, hogy pontosan miben és hogyan jelenik meg” – figyelmeztetett; ahogyan azt 2021-'22-ben is tapasztaltuk, egy tartós energiaár-emelkedés inflációs nyomást gerjeszt, kénytelenek a jegybankok is kamatemeléssel reagálni, ami megdrágítja a finanszírozást, ez pedig mindenhol kifejti a hatását.
És Oroszország?
Közben Oroszország ideiglenesen felfüggesztette a dízelolajexportját a belső piaci válság miatt.
Ennek hátteréről először is elmondta, Ukrajna az elmúlt időszakban nagyszabású támadásokat hajtott végre Oroszország infrastruktúrája olajfinomítói ellen, ezért Oroszország arra kényszerült, hogy exportkorlátozást vezessen be.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben Oroszországnak a nyersolajexportja megemelkedett, egyszerűen a finomítói kapacitások egyre szűkösebbé válnak Oroszországban, ennek Oroszországon belül az üzemanyag-ellátás szempontjából pozitív hatásai lesznek, hiszen nem exportálják az olajtermékeket, és ezek a szűkülő kapacitások kevésbé lesznek égetőek, viszont az ország környezete szempontjából negatív hatásokat okozhat; itt is elindulhatnak olyan dominóhatások, hogy azokban az országokban, ahová korábban Oroszország exportált, ott hirtelen hiány keletkezhet, azok máshonnan próbálják beszerezni a finomított termékeket, ami összességében a finomítói árréseket – amelyek már most is rendkívül magasak – tovább hajthatja ez az esemény is.
A NATO-csúcs után
Donald Trump amerikai elnök persze a NATO-csúcs után már azt mondta, hogy hamar rendeződik a helyzet Iránban, amelyen ma sokan csak mosolyognak.
Hortay Olivér ezzel kapcsolatban rámutatott: voltak ilyen gyűjtések az elmúlt időszakban, hogy fél év alatt Trump több mint 40-szer mondta már, hogy egy-két napra vannak a megállapodástól.
„Erre is csak spekulatív válasz adható, hiszen nem látjuk a jövőt, de azok a Közel-Kelet-szakértők, akiket én követek, nagyon kicsi esélyt jósolnak annak, hogy az ottani konfliktus egyik napról a másikra megoldható. Ahogy a 60 napos tűzszüneti megállapodás vagy szándéknyilatkozat is mutatta, több olyan vitás kérdés is van, amelyben egyelőre nem látszik, hogy a konfliktus vagy a konfliktusok hogyan oldhatóak föl. Ilyen például az iráni nukleáris program ügye vagy a Hormuzi-szorosé” – jegyezte meg.
A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.