A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, derült ki a jegybanki alapkamatról döntő sajtótájékoztatóján kedd délután, amelyet Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott.
Mint elmondta,
a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Elhangzott, a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. A világpiaci olajárak és az európai gázárak változatlanul meghaladják az iráni konfliktus előtti szinteket, miközben a hazai eszközök kockázati felára érdemben mérséklődött a márciusi Inflációs jelentés óta; a kockázati megítélés javulásának tartósságát többek között az európai uniós forrásokra, a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások befolyásolják.
A globálisan meghatározó és a régiós jegybankok az MNB Monetáris Tanácsa szerint nem változtattak a kamatkondíciókon az elmúlt hónap során. A kamatvárakozások felfelé tolódtak. A piacok az idei évre az Európai Központi Bank és a régiós jegybankok részéről emelkedő, míg a Federal Reserve esetében változatlan kamatszintet áraznak. A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek.
2026 első negyedévében a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés egyaránt bővült. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A hazai konjunktúra erősödését a tavalyi évhez hasonlóan 2026-ban is elsősorban a háztartások fogyasztása támogatja. Az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásai segítik az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg csökken, majd fokozatosan emelkedik.
2026 áprilisában a fogyasztói árak 2,1 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 2,2 százalékon alakult. Mindkét adat alacsonyabb volt a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél, az infláció így a toleranciasáv alsó széle közelében alakult. A vállalati árvárakozások emelkedtek, de továbbra is visszafogott dinamikát jeleznek. A lakossági inflációs várakozások tovább mérséklődtek.
A beérkező adatok mérsékeltebb inflációs kilátások irányába mutatnak. Az erősebb forint, valamint a szabályozott üzemanyagárak és árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása mérsékli az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a magas világpiaci energia- és nyersanyagárak felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások érdemben javultak, ugyanakkor a bizonytalan világgazdasági környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokol. Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása. Az inflációs kilátásokat övező bizonytalanság a következő időszakban beérkező adatok és gazdaságpolitikával kapcsolatos információk ismeretében csökkenhet. Az inflációs pályát alakító tényezők összességét a júniusi Inflációs jelentés átfogóan értékeli.
Mint ismert, a Monetáris Tanács keddi ülésén az alapkamatot 6,25 százalékon tartotta. Az egynapos betéti kamat 5,25 százalékos és az egynapos hitelkamat 7,25 százalékos szintje is változatlan maradt. A jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.
Varga Mihály megerősítette: a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci folyamatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, valamint a kockázati felár csökkenésének tartósságát, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.
Kérdések – válaszok
Lazulhat-e a monetáris politika a jelenlegi tendenciák mellett a júniusi jelentéskor?
Jelentős elmozdulás történt az országkockázati megítélésben, nagyobb mozgástér nyílik a Monetáris Tanács számára, de sok a bizonytalanság a közel-keleti helyzet miatt, meg kell győződni a folyamatok tartósságára. Júniusra ráadásul több adathoz, információhoz jutunk. Jelenleg itt tartunk, nem bocsátkoznék találgatásokba.
2 százalékos a kormány GDP-növekedési jóslata. Az MNB hogyan kommentálja ezt?
A 2 százalék nem áll távol a mi becslésünktől, ami 1,5-2 százalék. Az első negyedéves hivatalos adat 1,7 százalék volt, ami arra mutat, hogy lehet 2 százalék az érték az év végére.
Hogyan kommentálja a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását MNB-ügyben?
Az MNB elkötelezett a transzparencia mellett. Nyilatkoztunk az igazságszolgáltatás megkereséseiről, a jegybank épületével kapcsolatos túlárazott felújításról is beszéltünk. Az igazságszolgáltatás szervei dolgoznak minden ügyben.
Az új pénzügyi kormányzat pótköltségvetés írására készül. Ez növeli vagy csökkenti-e a jegybank mozgásterét?
Várjuk a dokumentumot. 90 százaléka a hiány az évesnek, 4000 milliárd forintról beszélünk. Ennél is fontosabb, és a piacokat, valamint a hitelminősítőket is befolyásolja, hogy 2027-re milyen költségvetés készül, hogyan tart az ERM 2 euróbevezetési út felé a kormány.
Túl erős a forint? Lehet-e egy olyan szint, ami veszélybe sodorja a pénzügyi stabilitást?
Ami a forintot illeti, az MNB és a Monetáris Tanács sem elefántcsonttoronyban működik, két forgatókönyvet tárgyaltunk. Érzékeljük a mozgást. Április közepe óta erős a forint, 7 százalék az erősödés, márciusban még közel 400 forintba került egy euró.
2 százalékos gazdasági növekedési várakozás: az MNB-nek van növekedést támogató ösztönzőprogramja?
Amíg a rendszerben olyan elemek vannak, amelyek a kamattranszmissziót gyengítik, bizonytalan környezetben kell az inflációs pályát is megrajzolni. 2027 második fele lehet az, amikor lehorgonyoz az infláció a kívánt szinten.
Mennyire volt egyhangú a kamat tartása?
A többség a tartás mellett döntött, de volt, aki csökkentette volna.
Euróbevezetés 2030-ban görög stabilizációs mintára? Mennyire reális ez, mik a kihívások?
Hosszú út ez... A görög modellt megelőzte egy görög államcsőd, amitől azért messze is vagyunk, a tartalék emelkedett, erős a forint, a folyamatok jó irányba mutatnak. Hogy mi lesz a követendő modell, arról egyeztetni kell, ez pedig a kormány kezdeményezésének kérdése. Nem a folyamat gyorsasága, hanem a sikeressége fontos, minimalizálni kell az euróbevezetés veszélyeit, nehézségeit. Az első fázis az ERM 2-es rendszerhez való csatlakozás, ami máris érinti a monetáris politikát. A gazdaság erős exportoldalának nem szabad nagy kárt szenvednie. Hosszú folyamat, az egyeztetés még nem kezdődött el, megbeszélés már volt. Amint az egyeztetés elkezdődik, részt veszünk benne.
Június 23. a következő kamatdöntő ülés dátuma.