Az új kormány legsürgősebb feladata az lesz, hogy hiteles, megvalósítható makrogazdasági pályát készítsen majd el – mondta Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban, hozzátéve: a jelenlegi makrogazdasági és költségvetési pálya „ingatag lábakon áll”.
Az elemző szerint rövid- és középtávon arra lehet számítani, hogy az infláció emelkedni fog, az év végére 4-5 százalékig is felkúszhat.
Több olyan intézkedést is hozott a leköszönőben lévő kormány, amely mesterségesen leszorítja az áremelkedési ütemet. Ide sorolhatóak
- az árrésstopok,
- az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének elhalasztása, amely júliusban fog élesedni,
- és az üzemanyagok védett ára is.
Az utóbbiról kell rövidtávon döntést hozni, az ára ugyanis az volt, hogy már a stratégiai kőolajkészleteket kellett felhasználnia a kormánynak – mondta Beke Károly.
Az árrésstopok esetében május végéig tart a legutolsó meghosszabbítás. Erről döntést kell majd hozni, az év közepén pedig jönnek majd a jövedékiadó- és a különböző szolgáltatói áremelésekről való döntés.
Kiemelte,
hivatalosan a kormány még mindig 3 százalék feletti gazdasági növekedést vár az idei évre, miközben a jegybank és az elemzők is 1,5 százalékhoz közelítő prognózisokat adtak az elmúlt hetekben.
A költségvetés kapcsán az látható, hogy az idei 5 százalékos hiánycél teljesítése az elemzők szerint veszélyben lehet, további intézkedések hiányában 5,5–6 százalék körüli deficit látható az év végére.
Ezt támasztják alá az év első három hónapjának adatai is, március végéig már az egész éves hiánycél több mint 80 százaléka teljesült. Így tehát
néhány hónapon belül, szeptember környékére prezentálnia kellene az új kormánynak, miként képzeli el a 2026-os, 2027-es gazdasági és költségvetési pályát
– tette hozzá az elemző.
Rövid távú cél az is, hogy az új kormány olyan intézkedéseket, piacbarát lépéseket tegyen, amelyekkel el lehet kerülni, hogy Magyarország a befektetésre nem ajánlott kategóriába csússzon a hitelminősítőknél. Mint elmondta, jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél ennek a kategóriának a határán egyensúlyozunk, a következő felülvizsgálatok május végén, június elején jönnek.
Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg
egy hónap múlva, május közepén érkeznek a cégek vizsgálódni Budapestre, tárgyalni a különböző gazdasági döntéshozókkal. De rövid az idő, az új kormány még meg sem alakult, az várhatóan hetekig el fog tartani.
Egyelőre tehát csak ígéreteket tudnak tenni a hitelminősítők felé, megígérni, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak, élénkítik a gazdasági növekedést, és kiszabadítják az elmúlt években befagyasztott uniós forrásokat.
Kiemelt jelentőségű, és
a hitelminősítők, valamint a piac szempontjából is pozitív üzenet lehet, hogy az euró hosszú távú bevezetése kapcsán erős elköteleződést tehet az új kormány.
A következő hónapokban pedig a hitelminősítők a befektetőkkel együtt „árgus szemekkel figyelik”, hogyan valósulnak meg az ígéretek. Fél évvel később már látni kell a konkrét intézkedéseket, így azt is, hogy az 5 százalék feletti hiánycélt hogyan lehet a következő években fokozatosan csökkenteni és közelíteni a „bűvös” 3 százalékos hiánycélhoz, és miként lehet a magyar államadósság-rátát újra csökkenő pályára állítani – magyarázta Beke Károly.
A közép- illetve hosszútávú kilátásokkal kapcsolatban elmondta, fontos kérdés lesz, hogy az új kormány milyen növekedési modellre vált.
Az eddigi magyar gazdaságpolitika azon alapult, hogy nagy exportkilátásokkal kecsegtető feldolgozóipari munkahelyek jöjjenek létre, jellemzően külföldi beruházásokkal, az autóiparban, és az akkumulátoriparban. Ahhoz viszont, hogy ez a fajta gazdaságpolitika, illetve gazdasági modell folytatódjon, további munkahelyekre lenne szükség – fogalmazott Beke Károly.
Hangsúlyozta, a probléma az, hogy a magyar gazdaságban nincsenek további munkaerőtartalékok, így új beruházásokat Magyarországra bevonni csak vendégmunkásokra építve lehet, amelyet az eddigi gazdaságpolitika elutasított. A Tisza választási programja pedig egy innovációra, kutatás-fejlesztésre épülő gazdasági modellt valósítana meg, a hazai kkv-kat támogatva a digitalizációban is. Ez éles fordulat volna az eddigi gazdaságpolitikához képest.
Első körben ugyanakkor
látnia kell a kormánynak, hogy mennyi pénz van a kasszában, amely elkölthető gazdaságélénkítésre. Szintén hosszú távú kérdés, hogy az euró bevezetése milyen módon történhet, egyelőre semmilyen feltételt sem teljesítünk
– tette hozzá Beke Károly. Az energiapolitikával kapcsolatban elmondta, előbb-utóbb a magyar kormánynak meg kell vizsgálnia, az eddigi energiapolitika fenntartható-e más energiaforrások mellett.