Rendkívül jól teljesített a magyar tőzsde, dollárban számolva szinte világelső lett, 64 százalékkal nőtt a magyar tőzsdeindex, a BUX értéke. Ebben szerepet játszott, hogy az év folyamán a forint több mint 16 százalékkal tudott erősödni a dollárhoz képest – mondta el Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban.
Az itthon tevékenykedő magyar befektetők az etalonnak számító amerikai piachoz képest jobban jártak, hiszen a NASDAQ kevesebb, mint 18 százalékot nőtt, az S&P 14 százalékot, a Dow Jones index pedig 13 százalékot. Akik ezeken a piacokon „játszottak”, és az éves indexnek megfelelő teljesítményt értek el, forintban számolva vagy veszítettek, vagy a NASDAQ esetében, a technológiai papíroknál éppen, hogy el tudtak érni egy minimális eredményt forintban számolva – magyarázta a tőzsdei szakértő.
„Mindeközben térségünkben a WIG, a varsói tőzsdeindex tudott złotyban, a lengyel fizetőeszközben mérve egyedül magasabb, közel 40 százalékos növekedést felmutatni, de a złoty ennyit nem erősödött a dollárhoz képest, tehát dollárban őrizzük elsőbbségünket” – ismertette Korányi G. Tamás.
A magyar tőzsdén a legnagyobb növekedést a 4iG érte el, amely az első félévben is duplázta árfolyamát. A tavaly év végén mért 924 forintos árfolyam június végére már 1800 forintos volt, 2025 év végén pedig a 4170 forintot is elérte, tehát 3,5-szeresére emelkedett. Hozzátette, az OTP, amely a BUX-index meghatározó papírja, szintén jól teljesített, az év folyamán 58 százalékot emelkedett az árfolyama. A Magyar Telekom MTELEKOM néven forgó részvénye az augusztusi 2000-es csúcs után az év végén ugyan az 1800-as szintre került, de ez is több, mint 40 százalékos növekedést jelent.
Az MBH Bank részvényei „kikerültek a parkettre”, és a kibocsátott 22,6 millió darab részvény „bőven elfogyott”. A lakosság részéről 29 millió jegyzés történt, az intézmények pedig kaptak két és fél milliónyi részvényt. A lakosság köréből beérkezett igénylések kevesebb, mint 70 százalékát, pontosan 69,3 százalékot tudtak kielégíteni. Ezek kezdtek decemberben forgalomba kerülni a tőzsdén, az új papírokkal megindult a kereskedés – ismertette a tőzsdei szakértő.
A lakossági árfolyam a 3300-as intézményi árhoz képest 10 százalékkal olcsóbb, tehát mintegy 2970 forintos szinten volt december közepén. A befizetés során 2992 forint volt a részvényenként szükséges összeg, ebből akkor visszakaptak a részvényesek az árfolyamkülönbség miatt 22 forintot. Mivel a jegyzések 30 százalékát nem fogadták el, emiatt sok visszajáró pénzzel is lehetett számolni – magyarázta Korányi G. Tamás.
A kereskedés 3280 forinton indult, tehát némivel az intézményi ár alatt. Azok, akik eladták részvényeiket, már 21,5 százalékos profitot realizálhattak a jegyzésen. Kiemelte, a lakossági jegyzők közül történtek is eladások, az első percekben 50 ezer darab körüli tranzakció indult meg.
A legjobban idén azok jártak, akik nem a részvényeket, hanem a nemesfémeket választották. Dollárban számolva az arany árfolyama ugyanis 65 százalékot emelkedett, az ezüst árfolyama pedig megduplázódott. 2025 végén 66,5 dollár volt egy uncia ezüst. A világpoltikai feszültségek növekedése mindig az aranyvásárlók malmára hajtja a vizet – hangsúlyozta a tőzsdei szakértő. Ezen felül kiemelte, hogy a jegybanki vásárlások is jelentősen megnőttek, különösen a harmadik világ országaiban érezhető olyan tendencia, hogy a jegybankok tartalékaikat otthon szeretik tudni.
Az idegen devizában szóló követelés a jegybanki tartalékok alapvető eleme, ugyanakkor fogalmilag kizárt, hogy ezt otthon tartsák – magyarázta a tőzsdei szakértő. Egy ilyen követelés ugyanis egy másik devizára szóló, másik központi bankban vagy elszámolóházban lévő összeget jelent.
Az aranyat fizikailag haza lehet vinni
– hangsúlyozta Korányi G. Tamás.
Hozzátette, nem véletlen, hogy a magyar jegybank is 90 tonnát hazaszállított a 105 tonnás aranytartalékából az elmúlt pár évben, és könnyen elképzelhető, hogy a most Londonban tárolt maradék 15 tonnát is haza fogja hozni.