Megjelentek az előzetes megállapítások a Budapest pénzügyi állapotát vizsgáló helyzetfelmérésből, mint abból kiderül, a városvezetés olyan forrásokkal számol a költségvetés tervezésénél, amelyek valójában nem állnak rendelkezésre – írta meg a HVG.hu.
A Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, egykori fideszes képviselő által vezetett, a kormány által rendelt vizsgálat a kormány és a főváros képviselőinek júniusi tárgyalását követően indult, ennek előzetes megállapításai kerültek ki kedden a kormány honlapjára.
Budapest Főváros Önkormányzatának pénzügyi helyzete mintegy öt éve folyamatosan romlik, pénzeszközeinek állománya a korábbi értékek töredékére csökkent. Likviditását csak a BKK Zrt., illetve a BKV Zrt. finanszírozásának egy részének következő évre halasztásával tudta eddig biztosítani. Erre a faktoringszerződéses megoldásra ugyanakkor 2025-ben jogszabályi rendelkezés alapján már nincs lehetősége.
Ugyan adósságállománya 2021 végétől lassú ütemben csökkenő tendenciát mutat, működési költségeinek egyre nagyobb hányadát likvidhitel felvételével tudja csak fedezni. A Fővárosi Önkormányzat közfeladatai ellátásának hatékonyabbá tétele érdekében érdemi intézkedéseket nem tett. Mindemellett az elemzett hat év mindegyikében fizetett jutalmat, összesen 5,5 milliárd forint kiadást jelentve.
A jelentés megállapítja, a főváros
2025 szeptemberére már elköltötte a 2026-os költségvetés közel negyedét.
Hozzáteszik, 2023 végére már vélhetően beállt a pénzügyi fizetésképtelenség, ami hónapról-hónapra romlik. Ezt a problémát úgy hidalják át, hogy 2022-ig főleg a „felhalmozási tartalékokat” élték fel, 2023-tól a fővárosi önkormányzat kényszerfinanszíroztatta magát szervezeteivel, 2024-től pedig a szolidaritási hozzájárulással összefüggő vitán keresztül „a Magyar Államot is bevonta ebbe a [...] »konstrukcióba«”.
Az Állami Számvevőszék ezzel párhuzamosan zajló vizsgálatának keretében nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés bemutatja, Budapest az átlagot messze meghaladó mennyiségű megtakarítással rendelkezett 2019-ben, 2022-re ez teljes egészében elfogyott. Ezt mutatja az alábbi grafikon is.
A szeptembertől beérkező iparűzésiadó-bevételekkel együtt sem lesz stabil a főváros pénzügyi helyzete, teszi hozzá a Domokos László vezetésével készült jelentés. Külön kiemelik, az elmúlt évek költségvetéseit úgy tervezte meg a főváros, hogy úgy számolt, a szolidaritási hozzájárulást nem kell majd megfizetni a bírósági döntések nyomán.
A 2025. július-december havi likviditási tervben szereplő mindkét verzióban kormányzati segítséggel, vagy kedvező bírósági döntéssel számolnak. Emellett a 2025. évi költségvetés tervezete gazdaságilag mintegy 130 milliárd forintos nagyságrendű hiánnyal számol, ennek kiküszöbölésére az önkormányzat „semmilyen érdemi [...] lépést [...] nem tett”.
Lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut a fővárosi közösségi közlekedés, mint ami a működéséhez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne. A helyi iparűzési adóból származó bevétel „a törvény által fedezetet adna” a megfelelő működés fenntartásához – állítja a jelentés.
Mivel ennél jóval kevesebbet fordít az önkormányzat a területre, biztonságot veszélyeztető állapotokat teremt, illetve nem biztosítja a fejlesztés forrását. Ez a mindennapokban a buszokkal kapcsolatos anomáliákban, és a CAF-villamosok fogadása körül kialakult bizonytalanságokban csapódott például le.
A jelentés megállapítja azt is, 2020 óta az önkormányzat vezetése
„a főpolgármester döntése értelmében egyfajta pénzügyi diktatúrát épített fel”
– ugyanis Karácsony Gergely szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést.
A közgyűlés költségvetést érintő hatáskörét korlátozták, így például főpolgármesteri döntéssel tett kötelezettségvállalást az önkormányzat a „nagykörúti bringasztráda” esetében is. A HVG cikke hozzáfűzi, a kormány ugyanezt teszi, amikor rendeletekkel heti szinten módosítja a költségvetést.
Szintén kiemeli a jelentés, hogy 2024-ben már kilenc fővárosi szervezetnél összesen 206 olyan közbeszerzés volt, amelyen csak egy pályázó indult. Ez majdnem duplája a 2023-as értéknek, amikor hét fővárosi szervezet esetében 127 ilyen közbeszerzés volt. Ezen évben magas volt az egyajánlatos közbeszerzések aránya a Fővárosi Vízműveknél, és a BKM Nonprofit Zrt. esetében is.
„Még további dokumentumok vizsgálata szükséges a teljes gazdálkodási kép megalkotásához” – teszi hozzá a jelentés. Domokos László szerződése a vizsgálat lefolytatására december 31-ig tart.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén úgy fogalmazott, az „Állami Számvevőszék másodszor vizsgálta a főváros gazdálkodását”. Elmondta, a tárgyalások megkezdődtek a főváros és a kormány között, de ezek megszakadtak, véleménye szerint rajtuk kívül álló okokból – írta meg az Index.
„A fenntarthatatlan pálya 2025 végén eljuttathat minket egy olyan krízishelyzetbe, aminek elkerülése [...] az egész nemzetgazdaság érdeke”
– tette hozzá a főpolgármester.
Úgy fogalmazott, a bevételeik a kötelező feladataik ellátását sem tudja finanszírozni, és nincsenek abban a helyzetben, hogy saját maguk döntsenek a bevételekről, a kiadásokat pedig nem tudják lejjebb faragni.