- Nagy Márton: kész a terv a gazdaság újraindítására
- Nagy Márton: ha Donald Trump nyer, békeköltségvetést tudunk benyújtani
- Hernádi Zsolt: amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni
- Varga Mihály: van ok a bizakodásra – videó
- KSH: nőtt Magyarország GDP-je
- Európai 'bronzérmes' Magyarország - Varga Mihály: jövőre 3,5 százalékos lesz a növekedés
A magyar gazdaság jelenlegi, visszafogottabb teljesítményének több oka is van. Egyrészt olyan külső tényezőkkel magyarázhatók a kedvezőtlen folyamatok, mint a gyenge európai és német konjunktúra, a különböző geopolitikai konfliktusok vagy a piac megtorpanása, másrészt belső gazdasági problémák is nehezítik a helyzetet – kezdte elemzését Csath Magdolna.
A közgazdász az InfoRádióban elmondta: a magyar gazdaság szerkezete „rendkívül merev, rugalmatlan”, és idehaza éppen azok az ágazatok a dominánsak, amelyek jelenleg a világpiacon komoly gondokkal küszködnek. Külön kiemelte a jármű- és a beszállítói ipart, azon belül is az akkumulátorgyártást. Úgy véli, az eredeti célokkal ellentétben nem segített, hanem inkább ártott, hogy a nemzetközi gazdaságpolitika a zöld átállásban látta a nagy kitörési lehetőséget a járműiparban, és sokan még mindig hisznek ebben, nem akarnak tudomást venni a negatív következményekről, sőt még erőteljesebben csoportosítanak át forrásokat az említett ágazatokba.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanár kutatóprofesszora hozzátette: 2023-ban az összes hazai beruházás 52 százaléka – döntően állami támogatással – a járműiparban és az akkumulátorgyártásban történt. Ugyanakkor megjegyezte: a piaci cégeket kevésbé karolta fel az állami támogatáspolitika.
Felhívta a figyelmet, hogy a jóval kevesebb állami támogatás miatt a céges, piaci alapú beruházások értéke csökkent, miközben egyes működő ágazatokat – például a gyógyszeripart is – különadóval sújtanak.
„Ez azonban nagy piaci bizonytalanságot okoz, ami a cégek működését, tevékenységét is visszafogja, magyarán csökken a beruházások száma”
– tette hozzá a Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász.
Mint fogalmazott, a makrogazdasági adatok is alátámasztják, hogy a lakosság sem költ, és nem végez beruházásokat, alig épültek például új lakások. Nagy problémának tartja azt is, hogy meglehetősen alacsony a hazai ipar termelékenysége, különösen az állam által támogatott ágazatokban.
Csath Magdolna szerkezeti hiányosságokat is lát a magyar gazdaságban, amelyek eddig azért nem voltak érzékelhetők, mert „ment előre a járműipar, aminek nagyon jelentős a szerepe, magas az aránya az országos teljesítményben”. Az utóbbi időben azonban „leblokkolt”, aminek a hatásai megfigyelhetők az ipari teljesítmény mérséklődésében, illetve az export romlásában is.
„Egymásra rakódnak ezek a negatív hatású tényezők, és akár a termelési oldalról, akár a fogyasztási oldalról nézzük a GDP-t, mindkét esetben visszafogottságot tapasztalunk”
– mondta a kutatóprofesszor.
Csath Magdolna úgy véli, a geopolitikai környezet megváltozásával „érezhetően fellélegezhetne” a hazai ipar, de emellett szükség lenne arra is, hogy megváltozzanak a hangsúlyok a magyar iparpolitikában. „Vissza kellene vonulnia a magyar államnak, ugyanis mostanra nagyon rátelepült a gazdaságra” – összegzett a közgazdász.