Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy Márton elárulta, mikor lehet kivezetni a kamatstopot

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó
2024. május 10. 16:55
Kormányzati lépések nélkül akár hatalmas hitelveszteséggel is szembesülhetett volna a hazai bankrendszer – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter a bankszövetség konferenciáján. A tárcavezető arról is beszélt, hogy óriási az aszimmetria a tavalyi és az idei gazdasági adatok között, mint fogalmazott, 2024-ben „nagyon erős visszapattanás” történt.

A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott előadásában azt mondta, „ha valaki nem tudja, hogyan működik egy bank, nem tudja, hogyan működik a gazdaság”. Nagy Márton hozzátette: a magyar gazdaság valamennyi szereplője megérezte az elmúlt évek nehézségeit.

A tárcavezető szerint a tavalyi év a 2022-es esztendőnél is nehezebb volt, mivel le kellett szorítani az inflációt, meg kellett oldani az ikerdeficitet, miközben enyhe recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. A miniszter a kamatstop intézményét is értékelte. Hangsúlyozta, hogy

a kamatstopot csak akkor vezeti ki a kormány, ha helyreáll a fogyasztás.

Mint fogalmazott, a kamatstop tekintetében lehet kritikával illetni azt a lépést, hogy a kormány „megfogta a lakossági és a vállalati kamatokat”, ugyanakkor megjegyezte, hogy azon viszont nem sokan kezdtek el „filozofálni”, hogy ha ezt nem tették volna meg, akkor mekkora hitelveszteséggel kellett volna szembesülnie a bankrendszernek. Nagy Márton szerint ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a jegybanki kamatemelések hogyan jelennek meg a banki hitelekben.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt a konferencián, hogy a recessziós időszakban „felerősödött a lakosság és a vállalatok részéről is az óvatossági motívum”. Figyelmeztetett: a gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú, hogy ez „oldódjon a jövőben”. Kiemelte, hogy a márciusban közzétett adatok szerint

a kiskereskedelmi forgalomban 4,2, a belföldi vendégéjszakák tekintetében 22,4, a lakossági hitelfelvételben 57, míg a reálbéreknél 9,9 százalékos emelkedés történt idén.

„Ez egy nagyon erős visszapattanás, hatalmas az aszimmetria a tavalyi és az idei adatok között” – tette hozzá a tárcavezető.

2023-ban az árufogyasztás 8, a turizmus 5, a lakossági hitelfelvétel 30, a reálbér pedig 3 százalékkal esett vissza.

Az áprilisi, 3,7 százalékos inflációs adattal kapcsolatban azt mondta, három olyan tétel van, ami nagyon érzékenyen érinti a lakosságot: az élelmiszer-, a rezsi- és az üzemanyagár. A miniszter szerint utóbbi esetében az év eleje óta folyamatos áremelkedés volt. Szerinte ez a folyamat jól láthatóan „visszaütötte” az emberek óvatossági motívumát, ezért lépnie kellett a kormányzatnak, illetve ezért volt szükség a kéthetes türelmi idő kiszabására annak érdekében, hogy a hazai árszínvonal ne haladja meg a régiós átlagot az üzemanyagok árát illetően. Nagy Márton szerint sikerült elérni a célt, mostantól kéthetente ellenőrzik, hogy a kereskedők tartják-e a referenciaértékeket.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány inkluzív növekedést szeretne, ennek fontos eleme a foglalkoztatás bővítése, a fogyasztás helyreállítása, a beruházási aktivitás növelése, valamint a hitel- és az exportpiacok helyreállítása.

„Éppen ezért Magyarország az Európai Unió soros elnökségét – több más mellett – arra is fel szeretné használni, hogy Európa ismét az elektromobilitás felé forduljon, és támogassa ezt a szektort. Ez az exportunkra is kedvezően hatna” – összegzett Nagy Márton.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Nagy Márton elárulta, mikor lehetne kivezetni a kamatstopot
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást