A tavaszi fagyok miatt egyes szimulációk a 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak – derült ki az MCC Klímapolitikai Intézet elemzéséből. A gazdák egyre többször tapasztalják tavasszal, különösen március végén, illetve áprilisban, hogy a korai érésű, korai virágzású és rügyfakadású gyümölcseik elfagynak – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az intézet vezető kutatója.
A telek egyre enyhébbek, így hamarabb indul meg a nedvkeringés, rügyfakadás és virágzás, ezek mellett megjelent egy másik probléma, az úgynevezett polar vortex-hatás, ami azt jelenti, hogy a sarkvidéki levegő egyre többször "szakad rá" Európára tavasszal, ez pedig hatalmas károkat tud okozni, mikor a növények már megindultak – szárban, rügyben, virágban egyaránt.
A kutató elmondta, a tavaszi fagyok összességében az elmúlt 15 évben 20-25 százalékkal csökkentették a magyarországi gyümölcstermesztést.
Az összes időjárási körülmény körülbelül 5000 milliárd forint kárt okozott a magyar agráriumnak, a gazdáknak és az államnak is.
Kovács Erik kitért arra is, hogy a mostani klímaszimulációk alapján a telek egyre enyhébbek lesznek, a tavasz egyre hamarabb fog kezdődni – ez a tendencia már az elmúlt 30 évben is megfigyelhető és tovább fog folytatódni. Ha továbbra is ilyen ütemben halad az intenzív melegedés, a rügyfakadási időszakok még korábbra fognak tolódni, a legpesszimistább forgatókönyvek szerint akár 30-35 nappal korábbra is, például a szőlő, a meggy, a kajszibarack, illetve az alma esetén. Hozzátette, ez önmagában nem jelentene problémát, a gond sokkal inkább azzal van, hogy az éghajlat nem tudja követni a növények fenológiai eltolódását – magyarázta.
Vagyis, mint mondta, amikor jönnek a kisebb hideghullámok, azaz a pár napig tartó reggeli fagyok, óriási pusztítást fognak végezni a mezőgazdaságban. Sőt,
a 2050-es, 2060-as évtizedekre a maihoz képest akár 85-90 százalékkal kevesebb termést is mutatnak az előrejelzések, különösen az alacsony dombsági és síksági területeken.
A vezető kutató rávilágított, hogy a fagy ellen nagyon nehéz védekezni, vagy a fagykárokat megelőzni. Mint mondta, természetesen vannak különböző módszerek, amiket már hosszú ideje alkalmaznak, például a meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem és a füstölés, ám ezek már nem mindig elegek a változó klimatikus és környezeti körülmények ellen. Tehát egyszerre kell az aktív védekezési, technológiai formákat használni (amik általában precíziós, illetve különböző agrármérnöki, agrártechnológiai módszerek), talajvédelmet alkalmazni és a megfelelő talajadottságokat kihasználni, valamint a megfelelő, klímareziliens fajokat kiválasztani.