További intézkedéseket sürget a MOSZ az ukrán gabona miatt

Bár Magyarország várhatóan egyoldalúan ki fogja tolni az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat december 31-ig, nem igazán látható, hogy a lépésnek mi lesz az eredménye, illetve hogy január 1-jén mi fog történni – fogalmazott az InfoRádiónak Paragi Márton, aki szerint a probléma többes.

Mint mondta, az elmúlt időszakban, ameddig az országunk nem zárta le a határait, jelentős mennyiségű gabona áramlott be Ukrajnából, ami a magyar piacot tönkretette. Amikorra megszületett az intézkedés, a probléma lényegében már eszkalálódott, és az azóta eltelt időszakban a piac nem tudott konszolidálódni – tette hozzá.

„A magyar árak a régiós, de a párizsi tőzsdéhez viszonyítva is rendkívül alacsonyan vannak, ami rendkívüli veszteséget okoz.”

A MOSZ szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy alapesetben a magyar gabona jelentős részének a külpiacokon kellene helyet találnia magának, ami a helyzetben kiváltképp fontos lenne, de miután az exportpiacok is telítettek az ukrán gabona miatt, a magyar termelők nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. „Így a hazai termesztésű termékek is a magyar piacot nyomják.”

Ami a lehetséges megoldásokat illeti, Paragi Márton úgy fogalmazott, hogy Európai Uniónak van egy jól bejáratott, intézményesített – piacvédelmi, -szabályozási – mechanizmusa, és azt kellene működtetni. Vannak különféle eszközök, amik ugyan forrásokat kívánnak, de képesek lennének hatékonyan megvédeni az egységes európai piacot – mondta.

A MOSZ munkatársa, komoly vívmányként értékelve az egységes piacot, hozzátette: ez nemcsak azt jelenti, hogy a tőke, az áruk és a személyek szabadon mozoghatnak az Európai Unióban, hanem azt is, hogy ezt meg kell védeni.

Erre vannak a vámok, tilalmak, a különféle kompenzációs eljárások, amiket mindenképp alkalmaznia kellene

– ismételte meg.

Szerinte igenis meg lehet azt követelni, hogy azoknak a minőségi paramétereknek, amiket az Európai Unióban előírnak, a növénytermesztési termékek is feleljenek meg, magyarán: ne engedjenek be az EU-ban nem elfogadott technológiákkal termesztett, előállított termékeket.

Paragi Márton szerint a fentieken túl kvótákat is alkalmazni kellene, nem megengedve, hogy az ukrán gabona csak úgy felcímkézetlenül megjelenjen. „Nem tudjuk igazából, hogy hova megy, hol használják fel, nincs ellenőrizve ez a tétel, ami bejön az országba, illetve az Európai Unióba.”

Nem utolsó sorban kitért arra is, hogy léteznek kompenzációs mechanizmusok is. Ezek értelmében az Európai Unió meg is ítélt az elmúlt időszakban 6 milliárd forint összegű kártérítést,

de ennek mértéke és elosztási módja is elégtelen

a magyar szervezet szerint. Az elosztás egyik legfontosabb pontja, hogy az 500 hektár feletti gazdálkodók nem részesülhetnek belőle, ami a MOSZ munkatársa szerint vitatható, hiszen „nem csak a kis gazdáknak van kára ebből a történetből”.

A támogatáshoz kell az is, hogy a termelő bizonyítsa: meghatározott TEÁOR-számok alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás részére idén május 15-e és szeptember 15-e között legalább 10 tonna mennyiségű kukoricát értékesített, ami szerinte nem egyértelműen igazolható. „Előfordulhat az, hogy nem csak saját termelési készletet értékesítenek, hanem vásároltat.”

Paragi Márton úgy véli, az előírt május–szeptemberi időszak szintén nem alkalmas arra, hogy a rászorulókat hozza helyzetbe, csak arra jó, hogy az a kör kapja a kompenzációt, amelyiknek speciális ügyletei voltak. „Tehát egy specializált kör jelentős mennyiségű támogatáshoz tud hozzájutni, míg az igazán rászorulók nem kapnak érdemi kompenzációt” – értékelt.