"Felelőtlennek tartom a belsőégésű motorok fokozatos kivonását szorgalmazó politikát" - fogalmazott.
Zipse szerint Európában az elektromos autók tömeggyártásához szükséges nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre, ezért Európa azt kockáztatja, hogy importfüggővé válik és politikai zsarolásnak szolgáltatja ki magát.
"És úgy mégis hol fogják az emberek feltölteni azt a sok elektromos autót? Európában 2035-re nem lesz mindent lefedő infrastruktúra az elektromos autók számára" - mutatott rá Zipse. "Ebből még a végén akár társadalmi probléma is lehet, ha a mobilitás nem lesz megfizethető" - mondta.
Valamit pusztán tiltani egy hosszú távon életképes alternatíva felkínálása nélkül egy egyész iparágat tehet tönkre Zipse szerint.
A Brüsszel által márciusban elfogadott irányelv értelmében 2035 után csak akkor lehet új, belső égésű motorral hajtott járműveket forgalomba helyezni az EU-ban, ha azok klímasemleges e-üzemanyaggal működnek. Ezt a kompromisszumos megoldást elsősorban Berlin általános tilalommal szembeni ellenállásával sikerült Brüsszelben elérni.
Zipse nem kímélte a német autóipart sem, mivel szerinte túlzottan az akkumulátoros elektromos technológia fejlesztésére összpontosít és más fejlesztésekben elmaradt Kína mögött. "Okos dolog egyetlen technológiára összpontosítani egy olyan kontinensen, amely nem rendelkezik az adott technológiához szükséges nyersanyagokkal?" - vetette fel az interjúban a BMW vezére.
Ezzel szemben Kína világos iparpolitikát követ és a hozzáadottérték-teremtés teljes láncolatán fejleszti autóiparát - mutatott rá, hozzátéve, hogy "az elektromos autók tömeggyártásához biztosítani kell az alapanyagok rendelkezésre állását, márpedig Európa ezen a téren strukturális hátrányban van".