Idén már nem Magyarországon emelkedtek leggyorsabban a lakásárak – írja az Eurostat néhány hete megjelent jelentésében. Az idei év második negyedévében e téren lehagyta hazánkat Szlovákia, Litvánia, Lettország és Észtország is. Ám az uniós országok hosszabb távú „árversenyében” még változatlanul vezettünk: az elmúlt hét évben összességében nálunk drágultak legjobban a lakóingatlanok.
A KSH szerint 2022 második negyedévére 2015-höz viszonyítva az új lakások árindexe 259 százalékra, a használtaké 251 százalékra nőtt. Az inflációt is figyelembe vevő, egyesített reálárindex is közel megduplázódott, és elérte a 195 százalékot. Bár április-június még rekordnak számító, éves összevetésben 24 százalékos áremelkedést hozott, ezzel az inflációval korrigált reálértéken nézve
vélhetően csúcsra is ért a hazai lakáspiac.
A KSH lakásárindexe alapján a drágulás ütemét tekintve az idei második negyedév már gyengébb volt, mint az első. A használt lakásoknál csak plusz 6,3 százalékot hozott a 8,9 százalék helyett, az újaknál pedig 3,3 százalékot a január-márciusi 6,6 százalék helyett.
Különösen az új építések árnövekedése lassult, mert az orosz-ukrán háború mellett ekkor zárult az államilag támogatott Zöld Otthon lakáshitel konstrukció is. A nehezedő körülmények közül a KSH összefoglalója a növekvő inflációt és a romló kölcsön-feltételeket emelte ki. Bár az új lakások hitelezése még bővült az első félévben, a használtaknál már megindult a visszaesés: az ügyletek száma negyedével, az ehhez felvett hitelek összege öt százalékkal csökkent.
A közelgő trendforduló a pozíciók átrendeződését is hozta: az első félévben Budapesten az új lakások fajlagos ára átlagosan 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám a vidéki városokban ez a mutató elérte a 18 százalékot is.
Ugrásszerűen drágult Debrecen, Győr, Szeged, valamint Siófok, ahol az árak utol is érték a fővárosiakat.
Ez a használt lakásokra is érvényes: Budapesten a fajlagos négyzetméterár 692 ezerről 796 ezer forintra emelkedett, addig a megyeszékhelyeken 369 ezerről 448 ezerre nőtt.
Míg a megyeszékhelyek közül a legdrágábbakban is tudtak nagy tempóban emelkedni az árak, addig a budapesti kerületeknél gyökeresen más volt a kép. Az idei év első felében a drágulás fordítottan arányosnak mutatkozott a 2021-es négyzetméterárakkal. Így például míg a tavaly 942 ezres négyzetméter-árral jellemzett budai hegyvidéken 11,2 százalékos volt a drágulás, addig az 563 ezres pesti külső kerületekben ehhez képest majdnem kétszeres, 19,4 százalékos.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a második félévre a hangulat gyorsuló romlásával számol. „Bár jelen tudásunk szerint megmaradnak az otthonteremtési támogatások, a negatív körülmények sokkal erőteljesebb hatásával is kalkulálnunk kell.” Azok közül elsősorban a már a számlákban is megjelenő rezsinövekedést, az infláció forráselszívó hatását, valamint a kamatok emelkedésével dráguló hiteleket tartja külön is említendőnek. Ezek együttesen az év végére a forgalomban 15-20 százalékos visszaesést is hozhatnak, ami előbb-utóbb valamennyire megmutatkozhat az árak mérséklődésében is.