Ez az első ránézésre furcsának mondható helyzet a havonta diktálós lakossági gázfogyasztók esetén állhat elő. A földgázszámlán szereplő mínuszos érték, vagyis a jóváírás alapvetően ismét a jelleggörbével, és a fűtési profillal (valamint hőmérsékleti tényezővel) függ össze – magyarázza a Portfolio.
Mint írják, ha valaki minden hónapban ugyanabban az időszakban jelenti le a valós gázfogyasztását, akkor annak tisztában kell lennie, hogy már rég nem a 144 köbméter havi limit a kulcsfontosságú szám, amit ismerni kell, főleg azok után nem, hogy a számlán a részösszegeket MJ mértékegység alapján számolja ki a szolgáltató, a köbméter, mint mértékegység pedig másodlagossá válik.
A lap egy példából kiindulva kifejti: tegyük fel, hogy van egy olyan fogyasztó, akinek a fogyasztói profilja csak fűtésre van állítva, bár a valóságban több célra is használja a gázt, például főzésre is. (A profilnak a rezsicsökkentés rendszerének augusztusi módosításáig nem volt jelentősége.) Illetve, hogy egy olyan fogyasztóról van szó, aki a korábbi szokásai alapján nyugodt, mert az éves gázfogyasztása elmaradt eddig az éves 1729 köbméteres limittől (ami inkább 63 645 MJ/év).
Mivel ő a gázszolgáltató szemében csak fűtésre használja a gázt, ezért esetében szeptember egy bizonyos napjáig (a fűtési szezon kezdetének napjáig) nulla a kedvezményes áron használható földgázmennyiség, függetlenül attól, hogy a valóságban vegyes célra használta fel az energiát (ezt úgy oldja meg a szolgáltató, hogy a hőmérsékleti tényezőt nullára veszi, teljes augusztusban, és szeptember közepétől kezd növekedni). Ezért állhattak elő olyan helyzetek tömegesen hogy egy mérsékelt augusztusi gázfogyasztás mellett is részben piaci árat fizettek jó páran a földgázért.
A Portfolio – abból a konkrét példából kiindulva, hogy az újfajta számlázás első havi ciklusában egy 27 köbméteres gázfogyasztásból 20 köbmétert piaci áron fizettek –, hozzáteszi, ebben az esetben viszont jött a második ciklus (augusztus 1. után a második havi gázszámla, mondjuk szeptember első harmada és október első harmada között), amikor a jelleggörbe és hőmérsékleti tényezők alapján meghatározott saját elméleti fogyasztásába már bőven belefért a tényleges havi gázfogyasztása az illetőnek, hiszen a csak fűtési profil mellett is járt már a hőmérsékleti tényezők alapján kiszámolt napi kedvezményes fogyasztási limit. Ha pedig általánosságban egy mérsékelt gázfogyasztási lakásról beszélünk, akkor ez a fogyasztó a hideg őszi-téli hónapokban jellemzően képes beleférni a jelleggörbéjéből fakadó időarányos fogyasztási plafonjába.
Újabb példa: az újfajta számlázás második havi ciklusában 95 köbmétert fogyasztottak összesen, míg jelleggörbéjükből arányosított kedvezményes fogyasztási limitjük 126 köbméter volt. Vagyis a második havi ciklusban nem kellett piaci árat fizetnie ennek a fogyasztónak, sőt „megmaradt” neki 31 köbméternyi (126-95=31) kedvezményes tarifájú földgáz. Ha pedig így van, akkor lép közbe az új rezsicsökkentési rendszer következő szabálya:
az egy adott időszakban fel nem használt kedvezményes árú gázmennyiség nem vész el, azt a szolgáltató átcsoportosítja.
A szolgáltató ezt a gyakorlatban úgy teszi meg, hogy fel van neki jegyezve, hogy az előző ciklusban 20 köbméternyi gázt az ügyfél piaci áron fizetett, ám mivel a második ciklusban maradt neki 31 köbméternyi kedvezményes árú kerete, ezért a korábbi 20 köbméteres piaci árú fogyasztást a szolgáltató „lekorrigálja” kedvezményes árra, és az ebből fakadó különbözetet visszatéríti az ügyfélnek. Ebből kifolyólag pedig megjelenik egy mínuszos forinttétel a gázszámlán.
A lényeg tehát, hogy a fogyasztási jelleggörbe alapján éppen a fűtési szezonban lesz jelentősen magasabb a kedvezményesen felhasználható hőmennyiség – teszi hozzá a gazdasági lap.
Az MVM ezen az oldalán részletes bemutatja a különböző eseteket, látványos ábrákkal illusztrálva minden példát. A saját hőmérsékleti tényezőnket pedig itt lehet megtalálni.