Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Virág Barnabás: nincsenek tabuk, az MNB kész minden eszközt bevetni

Infostart
2022. július 12. 15:41
Az irány egyértelmű: határozott kamatemelésekkel megyünk tovább – jelentette ki az újabb alapkamat-emelés után a jegybank alelnöke.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén, hogy felzárkóztassa az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatszintjére. A kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.

A döntés hátteréről Virág Barnabás beszélt a jegybank online tájékoztatóján. Az MNB alelnöke elsőként azt emelte ki, hogy a monetáris politika feladata, hogy a leghatározottabban fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében. A Monetáris Tanács megerősítette, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba, és alapkamat és az egyhetes betéti kamat minél gyorsabban összezáródjon.

Mint fogalmazott, az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és

szükség esetén kész az eszköztár minden elemével határozottan beavatkozni.

Július 8-án az MNB megkezdte a devizalikviditást nyújtó swapeszközök negyedéven belüli alkalmazását egynapos futamidőben. "A hozamok emelkedtek, az első eredmények pozitívak" – mondta Virág Barnabás, és hozzátette, az MNB aktív piaci jelenléttel erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

A makrogazdasági helyzetképről azt mondta, júniusban tovább emelkedett az infláció, a fogyasztói-árindex 11,7, a maginfláció 13,8 százalék volt. Az átárazások júniusban is meghaladták a szokásos mértéket, és a külső hatások is gyorsan beépültek az árakba. Emellett a kialakult pénzpiaci helyzet fokozza az inflációs nyomást, összességében pedig erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.

"Az árdinamika az őszi hónapokban tetőzik, utána csillapodik.

Az árindex idén 11,0–12,6, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között alakul"

– mondta a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás megismételte, a Monetáris Tanács kiemelt feladata a másodkörös inflációs hatások kivédése. Ennek részeként kezelni kell:

  • inflációs várakozások – ehhez a kamatciklus határozott folytatása szükséges
  • devizapiac – a leghatározottabb lépések kellenek minden az árstabilitást tartósan veszélyeztető folyamattal szemben

A fontosabb részpiacokon – devizaswap, állampapírpiac, bankrendszer – tovagyűrűző hatásokat nem tapasztaltak.

Az MNB folytatja az infláció elleni harcot, ennek részfeladatai:

  • a várakozások horgonyzása a kamatemelési ciklus folytatásával
  • a kockázatok elemzése, amelyek veszélyeztetik az árstabilitás megteremtését
  • az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárása a lehető leggyorsabban
  • a fiskális és monetáris politika összhangja.

"Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé, és az MNB szükség esetén kész az eszköztár minden elemével határozottan beavatkozni" – hangsúlyozta az alelnök.

A kérdések között beszélt arról is, hogy a jegybanknak a devizapiacon megvannak azok a biztosításai, amelyek megfelelő keretet nyújtanak a beavatkozáshoz a swappiacon, de folyamatosan vizsgálják a helyzetet.

A kéthetes kötvény újbóli bevezetéséről azt mondta, ilyen gyorsan változó közegben az optimális eszköztárt kell megtalálni, ebben nincsenek tabuk, de az előnyök és a kockázatok függvényében kell dönteni. A kéthetes kötvénynek voltak olyan mellékhatásai, amelyeket most komoly kihívás lenne kezelni Virág Barnabás szerint.

Arra a kérdésre, hogy mikor tetőzhet az alapkamat, az MNB alelnöke azt felelte, erről korai pontos időpontot mondani. "Most határozott válaszokat kell adni. A jegybank szempontjából a legfontosabb, hogy az infláció két számjegyű tartományban van, ezért be kell avatkozni, hogy ennek hol a vége, ezt jelen pillanatban nem lehet megmondani.

Az irány egyértelmű: határozott kamatemelésekkel megyünk tovább"

– jelentette ki.

Felvetődött, hogy a katás adózási szabályok változása is növelheti az inflációs kockázatokat, de Virág Barnabás jelezte, ők is csak most értesültek a tervezetről, így még elemzik a következményeit.

Arról, hogy közvetlen devizapiaci intervenció szerepel-e az eszköztárban, azt mondta, "minden eszköz szerepel, amellyel hatékonyan be lehet avatkozni. Az elsődleges védvonal a kamatpolitika, emellett ebben a közegben nincsenek tabuk."