A kata átalakításának tervéről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László azt mondta, fenn kell tartani az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében a katát, de ki kell zárni azokat, akiknél ez bújtatott foglalkoztatás. Az MKIK elnöke emellett kiemelte a valorizáció szükségességét is.
Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint is ez az egyik legfontosabb szempont, vagyis értékállóvá kell tenni a katát. Az IPOSZ részéről sok éve mondják, hogy az 50 ezer forintos adót fizető fővállalkozások vagy fővállalkozók nem fognak nyugdíjhoz jutni, a 200 ezer forintos minimálbérrel viszont a 75 ezer forintot befizető katás vállalkozók sem fognak megfelelő ellátásban részesülni – tette hozzá Németh László.
A szövetség elnöke hangsúlyozta: a falvakban és a kistelepüléseken van a legtöbb katás vállalkozó, köztük az utolsó cipészek, bőrösök vagy mondjuk olyan autószerelők, akik helyben ellátják a lakosságot. Számukra különösen fontos, hogy megmaradjon ezt az adózási forma.
A kata átalakításának tervéről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt. Azt mondta a kis egzisztenciákat nem érinti a változás, fontos viszont hogy a visszaéléseket felszámolják. „Időnk az van, hiszen ha módosításban gondolkodunk, ebben az évben nem kell, nem szabad hozzányúlni ehhez a rendszerhez” – fogalmazott a népügyminiszter hozzátéve: jövő év január 1-jével viszont életbe kell léptetni azokat az új szabályokat, amik az elmúlt években a katára rakódott visszaéléseket felszámolják.
Az MKIK elnöke szerint
a katás adózók 20-30 százalékát, vagyis körülbelül 100 ezer főt érinthet a bújtatott foglalkoztatás.
Az IPOSZ elnöke szerint 300-400 ezer katás viszont tisztességesen adózik. Németh László úgy látja, sokan korábban a szürke- vagy a feketegazdaságban működtek és a kata megjelenésével lettek tisztességes adófizetők.