A német kormány az ukrán háború miatt nem zárja ki, hogy meghosszabbítják a németországi szén- és atomerőművek üzemidejét.
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint a német állam számára nem lesz egyszerű az erőművek újraindítása.
"Látszik, hogy
a kormányzatnak nagyon nehezére esik ezt a döntést meghozni, illetve ezt a témát felhozni, kimondani bizonyos szavakat;
az elmúlt tíz évben a német politika minden irányból arra törekedett, hogy az atomerőműveket bezárják, az utolsó működő hat blokkból hármat leállítottak decemberben, és a maradék hármat is le akarják állítani ez év végéig" – vázolta az InfoRádióban Aszódi Attila.
Szerinte a német energiapolitika stratégiai hibákat követett el az elmúlt években, az Északi Áramlat 2 megvalósításával a német vezetékesenergia-import kitettsége jelentősen növekedett Oroszország felől, ami most már a német kormányzatot is elgondolkodásra készteti.
Aszódi Attila azt is világossá tette: egy atomerőmű újbóli üzembe helyezése nem "egy kulcs elfordítása", de adott esetben lehet akkora a "gázimportfüggőségből származó szorítás", hogy a politika mégis ráveszi az üzemeltetőket, hogy a blokkok menjenek tovább. Ezt azonban a szakértő szerint jogi eljárások sora fogja kísérni, hisz a bezárások miatt is már a bíróságon kértek garanciákat az államtól az üzemeltetők.
Végeztek is modellszámításokat, amelyek ezt mutatják, hogy
a német atomenergia kiváltása nem nap- és szélenergiával történik, hanem részben orosz gázzal,
úgyhogy már csak ezért is újragondolás következik majd Berlinben, ahonnan mindennek ellenére azt ígérik, a lakosságot biztonságosan el tudják látni energiával, de ez Aszódi Attila szerint kérdéses.
Az nem, hogy egész Európa várja a tavaszt, amikor a fűtési igény (orosz gázzal) lecsökken.
Amit még szerinte tudni kell, hogy Magyarországon a felhasznált földgáz 80 százaléka érkezik Oroszországból, Németországban ez az érték 30 százalék környékén van, de a mennyiség így is jóval nagyobb.