A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét. Ezzel azonban nem ért véget a teljes helyreállítás, mert még rendeznünk kell az egyensúlyi mutatókat és a felzárkózás folyamatait is – írja a Magyar Nemzet internetes oldalán megjelent legújabb cikkében Matolcsy György.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint különösen fontos a költségvetési egyensúly 3 százalék alatti értékének, a tartósan és érzékelhetően csökkenő államadósság-rátának és a piaci egyensúlynak (3 százalék körüli infláció) a helyreállítása. A már elért munkaerőpiaci egyensúly és a 0 közeli folyó fizetési mérleg esetében „csak” a jelenlegi helyzet megőrzése a feladat.
A helyreállítás paradoxonaként beszél arról, hogy ha csak a reálgazdaság teljesítménye áll helyre, az egyensúly pedig nem, akkor csak részleges a helyreállítás. Minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat. Minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.
A jegybank elnök azt írja, újra kell építenünk a 2020-as évek gazdasági felzárkózásának pénzügyi képletét. Ezek között elsőként említi, hogy erősödött az állam és az állami források szerepe. A fejlett gazdaságok (Amerikai Egyesült Államok, eurózóna, Nagy-Britannia, Japán) a GDP 40 százalékát elérő költségvetési és jegybanki forrást mozgósítottak a válságkezelésre. Az összes fejlett ország együttvéve és átlagosan a GDP 30 százalékát kitevő élénkítést hajtott végre. Térségünkben és a feltörekvő országok körében átlagosan a GDP 18 százalékát éri el a válságkezelésre felhasznált források mértéke, ami nagyjából a fele a fejlett országok mértékének. Csehország és Magyarország 25 százalékkal jár az élen. Ha a hitelmoratóriumot is beleszámítjuk, akkor a magyar összeg már 30 százalék körül alakul. A román adat pedig 10 százalék.
"A térségben a magyar források nem csupán mennyiségben a legnagyobbak, hanem a szerkezetükben is a legjobbak. A válságkezelésre használt teljes összeg kétharmadát jegybanki források biztosították, ezzel döntően belső forrásból kezeltük a válságot úgy, hogy fékeztük az állam eladósodását" – áll a cikkben. Az MNB elnöke azt is kiemeli, hogy itthon döntően jegybanki forrásokból nyújtott banki hitelek bővítésével kezelték a válságot. A magánszektor (háztartások és vállalatok) hiteleinek 2020-ban végbement 11,8 százalékos bővülése terén az EU–27-ek körében az első helyet értük el, szemben a GDP-csökkenés tizenötödik és a kormányzati fogyasztás huszonötödik helyével.
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya mintegy 68 ezer milliárd forint, ami már jelentősen meghaladja a magyar GDP szintjét. Ebből 24 ezer milliárd forint az üzletrész és egyéb követelés, valamint 44 ezer milliárd forint a pénzügyi követelés. Közel 6 ezer milliárd az otthon tartott pénz, mintegy 12 ezer milliárd a bankbetét és szintén közel 10 ezer milliárd a lakossági állampapírok állománya, ezekben jelentős a 7 ezer milliárd forintot kitevő „privát banki” befektetések szerepe is.
Matolcsy György szerint a helyreállítás belső forrásai rendelkezésre állnak a lakosság és a bankok körében egyaránt. Emellett a magyar válságkezelés egyik legerősebb pontja, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás érdemben meghaladta az EU–27-ek körében tapasztaltat.
Ezek alapján a jegybankelnök szerint a következőkre épülhet a teljes helyreállítás:
- Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak.
- Ezek akkor nyílnak meg, ha először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a 3 százalék körüli (3-3,4 százalékos) költségvetési hiányt, amit 2023-tól rendre 3 százalék alatt tartunk.
- Ehhez még az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is szükséges.
- A családok pénzügyi vagyona – egy ezt ösztönző pénzpolitika esetén – bevonható a teljes helyreállítás pénzügyi forrásai közé.
- A bankrendszer képes erőteljesebb szerepet vállalni az állam és az üzleti szektor finanszírozásában.
- A jegybank – középtávú inflációs céljának teljesülése esetén – képes a helyreállítás és felzárkózás zöld forrásait biztosítani.
Mindez azt jelenti, hogy Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók. Sőt, a helyreállítási paradoxon miatt más út nem is járható – írja Matolcsy György.