Nyitókép: Pixabay.com

Százmilliárdok bánják, hogy lemondunk az uniós hitelről, de…

Infostart
2021. május 5. 10:14
Magyarország nem kívánja igénybe venni az EU helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. A döntésben szerepet játszhatnak költségvetési, pénzpiaci és politikai okok is.

Mint ismert, tavaly a koronavírus-járvány, illetve az abból eredő gazdasági válság következtében 80,4 százalékra emelkedett a GDP-arányos államadósság az előzetes adatok szerint a 2019-es 64,7 százalékról. Ezzel nyolcéves csökkenő tendencia tört meg, hirtelen 2011-es szintre, történelmi csúcsra ugrott vissza Magyarország adósságrátája. Ráadásul a kormány a következő években sem számít meredek csökkenésre.

A Portfolio szerint az idei kilátásokból már látszik, miért nem akarja a kormány lehívni az uniós alap hitelét: a tavaly év végi 80,4 százalékos adósságráta és a 2021 végére várt 79,9 százalék között nagyon kicsi a különbség, akár a forint gyengülésével vagy kicsit rosszabb gazdasági teljesítménnyel is veszélybe kerülhetne a várakozás. Vagyis ebből a szempontból érthető a kormány idegenkedése az uniós közös hitelfelvételtől, abból a szempontból viszont nem, hogy

annak kamata várhatóan jóval kedvezőbb lenne magyar szempontból, mint a hasonló futamidejű piaci vagy államközi kölcsönök esetében.

De akkor miért nem?

A Portfolio azt követően, hogy példákon át sorra veszi, hogy mind a piaci, mind pedig az államközi hiteleknél jóval kedvezőbb kondíciók mellett tudnánk lehívni az RRF-ből kölcsönt, megjegyzi: ahhoz azonban, hogy valóban 100 milliárd forintos nagyságrendű spórolásról lehessen beszélni, teljesülnie kellene egy „bevonhatósági feltételnek”.

Az államközi szerződések jellemzően egy-egy projektre vonatkoznak, vagyis a konkrét beruházáshoz biztosítja a hitelkeretet. Ez egyrészt rugalmas, hiszen csak a felhasználással párhuzamosan kell lehívnunk, másrészt nem kötik feltételekhez a pénz felhasználását. Az RRF-alap pénzei viszont eleve meghatározott célokra használhatók fel, de közben folyamatos uniós ellenőrzéssel kell számolni az elköltése során. Plusz, például a kínai és orosz hitelek esetében a felek azt is elvárják, hogy a finanszírozott beruházásokban is részt vegyenek, vagyis a pénz egy része hozzájuk vándoroljon vissza.

Vagyis a drága (de részben piaci alapúvá konvertálható) államközi hitelek kiváltására az RRF-forrás nem alkalmas.