Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat – mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek adott, szerdán megjelent interjúban, hangsúlyozva, hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.
Javaslataik között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia abban az esetben, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint. Az elnök a lapnak hozzátette: nemcsak az összeget emelnék meg, de kiegészítenék a passzust úgy, hogy
a 3 millió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár 40 százalékos) adót kellene leróni.
A Pénzügyminisztérium szerint indokolt lenne a felülvizsgálat, ugyanis a kisadózó vállalkozók tételes adója „csak a visszaélésék visszaszorításával tarthatja meg a versenyképességét” – idézi a Portfolio az ATV értesülését. A tárca a csatorna érdeklődésére kifejtette:
„A cél továbbra is az, hogy az Európai Unió egyik legnépszerűbb adófajtája minél több kisvállalkozás adóügyi helyzetét segítse, de a kedvező szabályokkal egyetlenegy nagy cég sem élhet vissza. Csak a visszaélésék visszaszorításával tarthatja meg a kata a versenyképességét, a Pénzügyminisztérium ezért minden erre vonatkozó javaslatot megvizsgál.
Piaci jelzések alapján kezdte meg tavaly a kormány a kata visszaélésszerű alkalmazásának a vizsgálatát. Azok a nagyobb cégek, amelyek munkaviszony helyett katásként foglalkoztatják alkalmazottjaikat, nemcsak a költségvetést károsítják, hanem jelentős illegális versenyelőnyre tesznek szert a tisztességesen adózó vállalkozókkal szemben, és
az alkalmazottat is megfosztják számos munkavédelmi jogosultságtól.
A Pénzügyminisztérium elemzése alátámasztotta a piaci jelzéseket. Vizsgálta, hogy milyen arányban váltak katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak. 2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.
A koronavírus-járvány ráadásul még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan katásként alkalmazott a cég. A katás vállalkozói szerződését ugyanis azonnal fel lehet mondani, míg a munkavállalót védik a munkajogi szabályok” – zárul a tárca közleménye.