Amióta használt lakásra is fel lehet venni a családi otthonteremtési kedvezményt, az ingatlan-közvetítők a megtekintőknek azt magyarázzák, hogy még hányan akarják megvenni azt az ingatlant, és az lesz a nyerő, aki előbb adja oda a foglalót. Arról persze hallgatnak, hogy ők meg előbb jutnak a jutalékukhoz - beszélt tapasztalatairól az InfoRádió Paragrafus című műsorában Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
"De azt tudnunk kell, hogy minden ingatlannak van egy helyrajzi száma, és az alapján
a Földhivatalban nyilvántartják a legfontosabb adatait, így azt is, hogy mi a minősítése, mik a terhei - jelzálogjog, haszonélvezet vagy használati jog, szolgalmak stb. -, és hogy kik a tulajdonosai. Amíg valaki nem látta az adott ingatlan tulajdoni lapját, felelőtlenség egy fillért is kifizetnie
az ingatlanra. A foglalóról szóló megállapodáshoz ugyanis csak egy szimpla magánokiratra van szükség, amelyben az eladó elismeri, hogy átvette a foglaló összegét, a vevő meg azt, hogy kifizette ilyen és ilyen ingatlanra. Ekkor még nem láttuk azt, hogy van-e rajta haszonélvezeti jog, valamilyen teher, egy végrehajtási jog vagy bármi, ami akadályozza a tulajdonszerzésünket, és lehet, hogy sokkal nehezebb vagy lehetetlen megszerezni az ingatlant. Lehet, hogy az eladó nem is tulajdonos. Ne bízzunk tehát a közvetítőkben, ők ugyanis nem mindig nézik meg, hogy ki a tulajdoni lap szerinti tulajdonosa az általuk közvetített ingatlannak" - magyarázta Tóth Ádám.
Ha a vevő nem volt kellően gondos, amikor kifizette a foglalót, az az ő érdekkörében bekövetkezett hiba.
Csak akkor mondhatná, hogy kéri vissza a foglaló összegét, ha az eladó leírta, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes, és neki kizárólagos rendelkezési joga van. "Csak ha olyan állításokat tesz, amiket a valóság cáfol, akkor jár vissza a pénz, mert én azzal a feltételezéssel adtam a pénzt, hogy nincsenek rajta széljegyek, nincsen harmadik személynek semmilyen joga az ingatlanhoz" - húzta alá Tóth Ádám.