Tovább szárnyaltak az árak elsősorban a fővárosban, a vidéki városok, valamint az agglomerációs települések lakáspiacán, és 2018-ra minden településtípus esetében meghaladták a válság előtti értéket. A növekedés akkora volt, hogy a válság óta 2018-ban kötötték a legtöbb lakás adásvételi szerződést Magyarországon, ezzel a lakáspiac elérte a kétezres évtized első felének átlagát – derül ki az Otthon Centrum 2019. II. negyedéves Lakáspiaci Tanácsadó elemzéséből.
A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint Magyarországon a lakásárak immár ötödik éve töretlenül növekednek. 2019 I. negyedévében a használt lakásárak országosan 13,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának árszintjét, az új lakások drágulása 9,3% volt. 2014 elejétől kezdve minden negyedévben átlagosan 1-5%-kal emelkedtek a használt lakásárak Magyarországon. Az új építésű lakások árai 2014 óta szintén emelkedtek.
Az Otthon Centrum értékesítési adataiból származtatott fajlagos (egy lakás-négyzetméterre vetített) átlagár nominális értéke a téglaépítésű társasházi lakások esetében
a fővárosi kerületekben kiugró növekedést mutattak 2014 óta. Az árak 2018-ra minden településtípus esetében meghaladták a válság előtti értéket.
A legtöbb adásvétel 15-40 millió forint között történt, míg az új építésű lakások esetében 20-60 millió forint közötti ársávban történt a legtöbb adásvétel.
Lehet-e alkudni?
Vásárlás során lehet alkudni, de nem sokat: az árengedmény mértéke 2019-ben a panellakások esetében volt a legkisebb, országos átlagban 4,6%, ebből 3,2% volt átlagosan a szerződéskötéskori alku mértéke. Ennek ellenére egy fizetőképes vevő az adásvételt közvetlenül megelőző alku során el tud érni árengedményt, különösen, ha készpénzzel fizet.
Milyen gyorsan lehet eladni?
A panellakásokat lehet a leggyorsabban eladni: még akkor is, ha 2019-ben az átlagos eladási idő néhány nappal hosszabbodott és 70 napra nőtt. A téglalakások átlagos értékesítési ideje 82,8 nap volt, ami egy héttel kevesebb, mint 2018-ban. Ezzel szemben a családi házak eladóinak továbbra is átlagosan fél évet, mintegy 178 napot kellett várni a fizető vevőre.
Téglalakások: vidéken is volt 30 százalékos ugrás
A fővárosi használt téglalakások négyzetméterára minden kerületben emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva: az emelkedés mértéke minden kerületben 10%-ot meghaladó mértékű volt. A belvárosi kerületekben 20-30%-kal nőttek az ingatlanárak, míg a budai kerületekben 20% körüli drágulás történt egy év alatt. A négyzetméterárak tekintetében továbbra is az V. kerület a listavezető, ahol az átlagos fajlagos lakásár meghaladta az 1 millió forintot.
A X., XV., XX., XXI., XXII. kerületekben 30%-ot meghaladó drágulás volt tapasztalható. A belvárosi kerületekben 20-30%-kal nőttek az ingatlanárak, míg a budai kerületekben 20% körüli drágulás történt egy év alatt.
Vidéken a megyei jogú városokban néhány kivételtől eltekintve a téglalakások négyzetméterár-növekedése meghaladta a 20%-ot, azonban Pécs, Szeged és Debrecen esetében az emelkedés mértéke elérte a 30%-ot. A legmagasabb négyzetméterárakkal Debrecenben találkozhattak a vásárlók, ahol átlag 425 ezer forintot kértek egy lakás négyzetméteréért.
Pécs, Szeged és Debrecen esetében az emelkedés mértéke elérte a 30%-ot, míg az alacsonyabb bázisú Nagykanizsán 40, Salgótarjánban pedig 50%-ot meghaladó áremelkedés volt mérhető.
Panellakások: kiugró drágulás
A panellakások esetében, mivel ez a lakás kategória jellemzően a legolcsóbb, ezért a legtöbb lakásvásárló számára megfizethető, még meredekebb volt az árnövekedés mértéke. A fővárosban 2014 óta megháromszorozódott az áruk, míg a megyei jogú városokban és Pest megyében több mint kétszeres növekedés volt megfigyelhető.
A panellakások áremelkedése minden kerületben elérte 20%-ot a tavalyi év első feléhez viszonyítva, de a X. és XX. kerületekben ennek duplája volt mérhető. A legmagasabb négyzetméterár a XI. kerületben volt 655 ezer forinttal, míg a szintén népszerű XIII. kerületben 600 ezer Ft/m2 áron keltek el a panellakások idén. Fél millió forint alatti négyzetméteráron már csak a külső pesti kerületekben lehetett vásárolni.
A panelek ára minden megyei jogú városban legalább 10%-kal meghaladták a tavalyi év első hat hónapjának átlagárát, de Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Nagykanizsán 40%-ot meghaladó mértékű volt az emelkedés mértéke, míg a városok többségében 20-30%-os drágulás volt tapasztalható.
A téglalakásokoz hasonlóan a legmagasabb lakásárak Debrecenben és Székesfehérváron fordultak elő, ahol a négyzetméterár megközelítette a 400 ezer forintot, míg Győrben, Sopronban és Kecskeméten a 350 ezer forintot. A legolcsóbb város ebben a szegmensben is Salgótarján volt, ahol 100 ezer Ft/m2 volt általános.
Családi házak: mérsékeltebb emelkedés
A fővárosi családi házakat mérsékeltebb árak és áremelkedés jellemezte az idei év első hat hónapjában. A legmagasabb árak továbbra is Buda hegyvidéki részein voltak (II. és XII. kerület), ahol 800 ezer forintot meghaladó összeget kértek (és kaptak) az eladók a családi házuk négyzetméterért. A legolcsóbb pesti peremkerületekben ezzel szemben 300-350 ezer Ft/m2 volt az átlagár (pl. a XV., a XVII., XVIII és a XX. kerületben).
A családi házakra vidéken is mérsékeltebb árak és áremelkedés volt jellemző az elmúlt egy évben. Akad példa ugyan 30% körüli áremelkedésre például Szolnokon, Érden és Kecskeméten is, azonban a városok többségében 15%-ot nem haladta meg a drágulás mértéke. A legmagasabb árak Székesfehérváron és Érden fordultak elő. Előbbi város estében kicsivel 300 ezer forint feletti, utóbbinál kicsivel alatta lévő árakkal találkozhattak az érdeklődők.