A hazai méztermést időben négy részre lehet osztani: akác előttire, akácra, akác utánira és a napraforgóra. Mint Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban elmondta, az akác előtt aszály volt, fő mézelő növényünk, a repce nagyon gyengén mézelt. Az akác virágzására érkezett az eső, ezért a korán virágzó, síkvidéki akác tönkrement, a késői akác utolsó 3-4 napjában tudták az ország méhei azt a mennyiségű nektárt behordani, amivel elkészült az idei akácméz.
"Egy szó, mint száz, idén messze átlag alatti az akácmézmennyiség" - vont részmérleget Bross Péter.
Mint hozzátette, az akác- és a napraforgó-virágzás között, a nyári méhlegelőkön (ezüsthárs, facélia, olajretek, selyemkóró, szelídgesztenye) közepes termésre lehetett számítani, ennyi is jött össze.
Ezek után jött a napraforgó.
"Tudni kell, hogy a napraforgó nagyon szereti a meleg, forró időjárást, igazán akkor mézel, ám a méhészek pechjére pont lehűlt az idő a napraforgó virágzása idején. Így sajnos ebből is csak átlagos termés jött" - folytatta Bross Péter.
A belső mézfogyasztás azonban nincs veszélyben, mert - mint Bross Péter aláhúzta -, az egymilliónál több méhcsalád rossz idő esetén is megtermeli azt a 8-9 ezer tonna mézmennyiséget, ami a hazai fogyasztáshoz szükséges.
Az árak alakulásáról elmondta,
a boltok polcain az árakban nem lesz változás, de a gazdáknál és a vásárokban, illetve azoknál, ahol nincs tavalyról áthúzódó készlet, érzékelhető lesz a drágulás.
A rejtélyes méhpusztulással kapcsolatban elmondta, tavaly a napraforgó virágzása kezdetén volt egy olyan jelenség, amikor eltűntek a méhek a kaptárból, de ez idén nem ismétlődött meg. A méhészek tizede jelzett hasonló problémát, szám szerint 52-en jelentkeztek a Nébihen keresztül (bár Bross Péter szerint a méhészek "elfásultak", sokan már nem tesznek bejelentést), vagyis kijelenthető, hogy elmaradt a nyári méhpusztulás. A méhpusztulások oka azonban továbbra is rejtélyes.
Az ember által okozott környezeti hatások a szakember szerint biztosan hozzájárulnak, köze lehet hozzá a gazdáknak, a méhészeknek, és mindenkinek, aki a környezetben hatással van a különféle gazdaságokra. Ráadásul "a tendencia az, hogy a természet sokszínűsége csökken, ezzel a nektárvirágpor-forrás is zsugorodik, így a méhek életminősége is romlik" - mutatott rá.