Új szereplők jelennek meg hamarosan a fizetési rendszerek piacán, és ez jelentős változásokat okozhat - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinműsorának legutóbbi adásában, amelyben ezúttal Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója, valamint Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere beszélgetett a változó fizetési rendszerekről.
Az Alapblog pontokba szedte a beszélgetés legfőbb megállapításait:
A pénzügyi szektor egy sok okból bebetonozott, a versenytől részben megkímélt szektor, ahol sem a szereplők, sem a technológia nem változott az elmúlt évtizedekben annyit, amennyit kellett/lehetett volna. Jól szemlélteti a verseny korlátait Magyarországon, hogy szemben más szolgáltatások piacával itt milyen ritka a szolgáltatóváltás.
Ebben azonban éles váltást hozhat majd a fintech forradalom és a Magyarországon idén bevezetett új pénzforgalmi szabályozás, amely teljesen új szereplőket enged majd be erre a piacra.
Közgazdaságilag az egyértelműnek látszik, hogy az elektronikus tranzakciók szerepének nőnie kell, mert lényegesen alacsonyabb a társadalmi költségük. Skandináviában az elektronikus/készpénzes fizetés aránya 80-20%. Magyarországon ez az arány fordított, így rengeteget lehet javulni e téren. Ennek egyik korlátja a tranzakciós adó, amely az elektronikus fizetést bünteti.
Ha a bitcoin nem is, de a blokklánc elképzelhető, hogy meg fog jelenni a következő generációs fizetési módszerekben, ezen már a jegybankok is dolgoznak.
A kriptodevizák nem leváltani fogják a jelenlegi „ránk kényszerített” rendszert, hanem egy alternatívát nyújtanak. Mindkét rendszernek meglesznek a maga kockázatai, amelyek különbözőek lesznek, így választhatok, hogy melyiket fussam. Ehhez a változó világhoz majd a szabályozóknak is alkalmazkodniuk kell.
Bankszámla a jövőben is lesz. Ami változni fog, hogy kitől és milyen szolgáltatásokat kapunk vele. Ezen lendít majd nagyot a már említett szabályozásváltozás.
Amikor az új elektronikus fizetési rendszerekről beszélünk, akkor nem hallgathatunk arról, hogy ez a felügyelő szerveknek (például az államnak) mekkora ellenőrzési hatalmat ad a kezébe. Ugyanakkor a magyar példa azt mutatja, hogy a központi fizetési rendszer adataival eddig sem élt vissza senki.
Az azonnali fizetési rendszer Európában is hamarosan el fog indulni. Magyarország azért jár előrébb, mert szemben a nyugati gyakorlattal, itt a felügyelet kötelezte a bankokat a csatlakozásra.