Nyitókép: Pixabay.com

Rég túlléptek az egyszerű csalásokon a játékosok

Infostart
2020. január 2. 17:18
Egyre inkább pénzmosásra használják az online játékokat a nemzetközi csalásokra szakosodott bűnszervezetek. Egyelőre hiányzik a csalások kiszűrésére szolgáló szabályozás: a játékfejlesztők is adósak ezzel, nemhogy a hatóságok.

Már az egyik legnépszerűbb számítógépes játék, a Counter Strike: Global Offensive kiadója szerint is szintet lépett a bűnözés: a Valve ugyanis arra kényszerült, hogy korlátozza a játékosok közötti belső kereskedést, miután úgy találta, hogy szinte minden tranzakciónál kétes forrásból származó pénz mozog - idézte a Financial Times cikkét a Napi.hu.

A számítógépes játékoknál - főleg a közösségi módban, online játszható formában - többnyire lehetősége van a játékosoknak valódi pénzért a játékon belül felhasználható virtuális fizetőeszközt vásárolni, amivel aztán fegyvereket, kiegészítőket, szolgáltatásokat vehetnek az adott világban a karakterük számára. Számos, alapvetően ingyenes és milliók által használt játék üzleti modellje épül arra, hogy e szolgáltatások, termékek kereskedelme adja a valós bevételt, profitot a játékfejlesztőknek.

Épp ez a lehetőség vonzó a bűnözők számára: eléggé elterjedt gyakorlattá vált, hogy a különböző kicsalt banki adatokból szerzett pénzzel vesznek meg a csalók játékon belüli pénzt, vesznek virtuális tárgyakat, amiket más játékosoknak eladnak, a bevételt pedig immár valós pénzzé tudják visszaváltani.

A Financial Times által megszólaltatott hozzáértő szerint maguk a kiadók is adósak a jobb szabályozással, mivel ez a legfőbb oka, hogy ennyire elhatalmasodhatnak a törvénytelen gyakorlatok az egyes játékok saját belső gazdaságában.

"Annyira sok adatot átadnak ezeknek a platformoknak a játékosok. A játékgyártóknak ezek alapján tudniuk kell, ha valami szokatlan megy végbe. A Valve lépése mutatja legjobban, hogy lehetséges a pénzmosási kísérleteket tetten érni, egyben azt is megmutatja, hogy a játékgyártóknak is megvan a maguk felelőssége" - mondta a lapnak Kayla Izenman, a RUSI intézet kutatója, aki egy tanulmányt is írt a témában.