Levéltári helyszínnel hirdetett meg sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök szerda délelőtt fél 10 órai kezdéssel – november 4-én, a „megkésett rendszerváltás fontos napján”.
A sajtótájékoztatóval egy időben élesedik egyébként a Nyitottakták.hu oldal, amelyen az első dokumentumok elérhetők.
A tájékoztatón részt vett Magyar Péteren kívül
- Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Levéltár főigazgatója és
- Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.
A közlést a '98 óta ezen a helyszínen működő levéltár (Budapest VI. kerület, Eötvös utca 7.) alagsorában kezdték, ahol Magyar Péter rögzítette: az időpont jelképes, ezen a napon verték le a '56-os forradalmat. Rögzítette azt is: ezeket az aktákat évtizedeken át nem engedték nyilvánosságra hozni, ebben jön most változás. Eközben a megjelent újságírók a sajtóteremben várakoztak.
A nyilvánosságra hozatal folyamatosan zajlik majd 2027. február 25-ig, a kommunista áldozatok emléknapjáig.
Cseh Gergő Bendegúz levéltári főigazgató elmondta, a raktár folyamatosan bővül, mivel az iratanyag felülvizsgálata folyamatosan zajlik, 6-os kartonokat, beszervezési dossziékat vizsgálnak folyamatosan.
A tájékoztatón a főigazgató bemutatta, hogyan őriznek 6-os kartonokat, illetve hogy is néznek ki valójában. Ezeket akkor is megőrzik, ha digitálisan mostantól az adataik nyilvánosak lesznek.
A 6-os karton szereplő adatok:
- az ügynök személyes azonosító adatai, hátoldalon a tények a foglalkoztatásról, részleteiben
- valódi név
- születési idő
- édesanyja neve
- foglalkozás
- iskolai végzettség
- katonai rendfokozat
- állampolgársás
- tartótiszt neve
- beszervezés alapja
- fedőnév
- tevékenység jellege
- megjegyzések.
A beszervezettnek kellett róla tudnia, ha be akarták szervezni, és arról is, ha meghiúsult a beszervezés.
A munkadossziékat, amelyekben az ügynöki tevékenység fellelhető, február 25. után sem hozzák majd nyilvánosságra az áldozatok védelme érdekében,
jegyezte meg ezen a ponton Magyar Péter.
Ami tehát most nyilvánosságra kerül:
- a 6-os karton két oldala, ezt követően
- a B-napló (beszervezési dossziék naplója, ebből 9000 van a levéltárban, ez kompromittálóbb a 6-os kartonnál)
- mágnesszalagok (18 darab van meg).
A főigazgató elmondta még: sokakat az '56-os forradalomban játszott szerepükkel zsaroltak a forradalom leverése után,
volt, akit az édesanyja halálos betegségében szerezhető gyógyszerével kecsegtettek arra az esetre, ha igent mond a beszervezésre.
A Rákosi- és a Kádár-korszakban összességében 150-160 ezer személy dolgozhatott a történelmi adatok alapján. Már az '56-os forradalom nagy iratvesztéssel járt, a visszatérő ÁVH-sok pedig szintén semmisítettek meg iratokat, ugyanígy a Kádár-korszakban ('60-as évek) is semmisítettek meg iratokat, végül 1988-1989-ben, amikor érezték a rendszer bukását.
Cseh Gergő Bendegúz figyelmeztetett:
az, hogy valakinek a neve szerepel az adatbázisokban, az nem ítélkezést, hanem kíváncsiságot kell, hogy kiváltson,
hisz vannak olyanok, akiknek csak nevük van, de semmilyen tevékenységük nincs, sokan elfoglaltságaikra vagy egészségügyi állapotukra hivatkozva nem írtak jelentéseket.
Egyértelművé tette: azért nem születhetett döntés eddig a dokumentumok nyilvánosságáról, mert a politikai elitet nagy arányban érinthette volna a rendszerváltozáskor vagy később ez.
Tarr Zoltánnak arra a kérdésére, hogy vihettek-e ki innen dossziékat, arról a főigazgató azt mondta, politikai vezetők korábban mindenhez hozzáfértek,
Moszkvába számos akta kerülhetett ki például, az ottani levéltárok fontos források lehetnének az igazság teljesebb feltárására.
Az esemény a sajtóteremben folytatódott, ahol Magyar Péter kezdésként a 70 évvel ezelőtti november 4-ei eseményekre emlékezett, amikor is a forradalom leverésekor a kommunista gépezet magasabb fokozatra kapcsolt. Szerinte a mostani nyilvánosságnak jobb időpontja lett volna a rendszerváltozás pillanata.
Jelezte, nem akták lesznek a Nyitott Aktákon, hanem kereshető adatbázis, amelyet folyamatosan töltenek fel jövő év február 25-ig.
Azt kérte, a megkésett rendszerváltást mindenki méltósággal és emberséggel kezelje.
Szerinte sok család szembesül majd nehéz információkkal, sokszor elhunyt családtagokkal kapcsolatban, de inkább a kérdéseké legyen a szerep, mint az ítélkezésé.
Egy párhuzamot hozva úgy érzékelte, 1990 előtt és 2026 előtt is beindult az iratmegsemmisítés, amikor a rendszer érezte a végét. Szerinte
a nemzet traumáit nem elhallgatni kell, hanem feltárni,
hogy elindulhasson egy megbékélési folyamat.
Ezt követően több esetet bemutatott, milyen körülmények között próbáltak beszervezni fiatalokat, munkásokat, plébánost, utóbbinál a hálózat arra volt kíváncsi, hogy kikkel barátkozik és miről beszélgetnek vele; Illyés Gyulát („Egy mondat a zsarnokságról") idézve úgy fogalmazott, még a nászi ágyakban is jelen volt a zsarnokság.
Sokan viszont most a velük történtek okait is megismerhetik majd Magyar Péter szerint.
A tájékoztató ideje alatt, körülbelül negyed 11-kor élesedett is a Nyitott Akták.
Ezt követően Magyar Péter megismételte, mely három irattípus kap most nyilvánosságot, melyik nem és miért, erről a „pincében” is szó volt már.
Jelezte, a II/I-es dokumentumok nem kerülnek nyilvánosságra, mert a nemzetbiztonságnak most is vannak ezekkel kapcsolatos érdekei.
Arra kérte az újságírókat, történészeket, közéleti szereplőket, körültekintéssel és ellenőrizve használják a dokumentumokat, és ne állítsanak többet, mint ami bennük áll, ne keletkezzenek belőlük manipulált névsorok.
A magyar családoktól türelmet kért, apák, tanárok, papo, barátok neve kerülhet elő az adatokban, leszármazottak pedig nem tartoznak felelősséggel szülők, nagyszülők döntésért.
Bejelentette:
az állam most átadja a társadalomnak azokat az információkat, amelyek fölött eddig kizárólagos ellenőrzést gyakorolt.
A lépst történelminek nevezte.
„Minisztériumi segítség” jön
A tájékoztatón Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért is felelős miniszter a kormány segítségét jelentette be. Felidézte, a nyilvánosságot lehetővé tévő folyamatban nagyon sokan segítették, a most nyilvánosságra kerülő 50-60 ezer névvel kapcsolatban adatfeldolgozásról szóló segítséget ígért
- segédanyagokkal
- beszélgetési lehetőségekkel.
Segíteni szeretnének a lakosságnak, az egyes személyeknek és közösségeknek is, hogy tudjanak egymással szót érteni és közösen feldolgozni a mostani nyilvánossággal kapcsolatos problémákat.
Egy új dátumot is bejelentett: ez a feltöltés április végéig folytatódik, telefonszám és egy Kormány.hu felületről lenyitható ügynökakta-segédlet is rendelkezésre áll.
Főigazgató a változásokról
Cseh Gergő Bendegúz főigazgató az oldalat, a keresést mutatta be, de előtte beszélt a most elfogadott jogszabály tágabb környezetéről is.
- Jelezte, most is minősítenek át iratokat, ennek a folyamatnak a kontrolljára civil bizottságot is felállítottak.
- Elmondta azt is: az érintettek szélesebb körbe férhetnek hozzá a rendelkezésre álló iratokhoz, kicsit távolabbi rokonok is bepillantást nyerhetnek.
- Az is új, hogy több irat és lazább feltételekkel kutatható.
Ezt követően írta le, hogyan lehet navigálni az oldalon: négy irattípus között lehet válogatni, illetve a nevek könnyedén kereshetők a menüből.
A háromféle dokumentum
Bemutatta a 6-os karton előoldalát, amelynek tartalmáról korábban szintén volt már szó (cikkünk elején olvasható). Ezzel kapcsolatban rámutatott: erről a kartonról derül ki adott esetben az is, hogy valakinek meghiúsult a beszervezése, például „dekonspirálódott”.
Edukációs feladatauk is van, és gyakori kérdések, tudástár is áll a keresők rendelkezésére.
Megerősítette: B-naplóból 5 darab áll rendelkezésre, ráadásul csak az 1957 és 1962 közötti időszakból, kérte, hogy ha van valakinél ilyen otthon vagy valahol, jelentkezzen vele a levéltárnál (ÁBTL). Ilyet jelenleg egyébként nem találni a honlapon; a digitalizálás megtörtént, de az ellenőrzés még zajlik egyes külsős személyekre és különleges adatokra tekintettel. Közlése szerint
a B-dosszié mond majd el mindent egy személy hálózati tevékenységéről.
Mágnesszalagokból tehát 18 darab maradt meg, volt olyan, amelyek adatait vissza kellett állítani, dekódolni, de téves a feltételezés, hogy minden megmaradt. Ezeken személyes adatok vannak.
Kereső a Nyitott Aktákon
A keresőt külön bemutatta a főigazgató. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy-egy betű eltéréssel is jól működik a kereső, erre példaként az Illényi és Bezerédj neveket említette.
Egy konkrét keresést is lefuttatott: Pomogáts Béla irodalomtörténészről háromféle irattípus is van. Róla az derül ki, hogy vagy dekonspirálta magát, vagy lebukott tevékenysége során.
A most nyilvánosságra kerülő 60 ezer név (III/II, III/III, III/IV, III/IV, III/V) mellé jön még 10 ezer beszervezési dosszié, de lesz átfedés a 60 ezerrel.
Végül felhívta a figyelmet arra is, a levéltárnak már szerdán is lesz nyílt napja 17 és 21 óra között, lehetőséget biztosítanak beszélgetésekre. A nyilvánosságot az éberség zálogának nevezte.
A kormány készített egy 25 perces összefoglaló filmet erről az ügyről.
Mutatjuk:
Kérdések, válaszok
Felülvizsgálati bizottság: mikor kezdik a munkát, mit csinálnak, mennyi munkájuk van?
Magyar Péter: már zajlik a felülvizsgálati munkájuk.
Cseh Gergő Bendegúz: 300 folyóméterből 100 métert már feldolgoztak. A levéltárban 5 kilométernyi anyag van. Reméljük, kerülnek még elő dokumentumok. Nyitottak vagyunk, reménykedünk.
Magyar Péter: ha valaki nem ad át dokumentumot, az Btk.-ba ütközik.
Moszkvától lehetetlenség dokumentumokhoz jutni?
Magyar Péter: eleve van egy kategória, amit nem lehet nyilvánosságra hozni. Ez a hírszerzésé. Ezt nem kell hosszabban magyarázni. Voltak, akik a rendszerváltozás után is folytattak tevékenységet.
Cseh Gergő Bendegúz: levéltári kapcsolataink voltak 2022-ben még. De vannak vonalak, amelyek zártak külföldi kutatók előtt. Van, ami az ottani Btk.-ba ütközik, ha ki is jutnánk levéltárba, az nagyon kevés eredménnyel kecsegtetne. Amikor mi ilyen iratokat szerettünk volna megkapni, akkor ők egész másban szerettek volna segíteni, például a budapesti metró ügyében.
A 60 ezerből hánya név lehet közismert, hányan élnek még?
Cseh Gergő Bendegúz: nem egyértelmű a közismertség, az életben létről pedig naprakész BM-adatok kellenének. Rengeteg olyan személy lesz, aki nem fővárosi ember, hanem szövőnő, kocsmáros, esztergályos, ilyenek nagy számban lesznek. Nagy arányban ilyen történetek fognak felszínre kerülni.
Magyar Péter: hat hónapja van mindenkinek nála lévő dossziékat beszolgáltatni.
Milyen ütemterv szerint lesznek elérhetők beszervezési dossziék?
Cseh Gergő Bendegúz: más feladatok rovására végezzük ezt a feladatot... nincs értelme egyesével kitenni, február végén bejelentjük, hogy elkészültünk.
Egy évben hány kikérési kérést tudnak teljesíteni?
Cseh Gergő Bendegúz: 3-4 ezer kérést tudunk évente kiszolgálni. Már idén hatalmas lesz az érdeklődés, jövőre még nagyobb lesz. Türelmet kérünk. Kaptunk plusz státuszokat, támogatást, határidős feladat, megfeszülten dolgozunk. lesz várakozási idő.
Hogyan lehet megakadályozni kamu 6-os kartonok megjelenését?
Magyar Péter: Btk. Ezek nem Facebookra való dolgok, nem arra valók, hogy szétszórják az interneten, ha mégis,
mindenki ellenőrizze posztolás előtt, hogy mit tesz ki.
Főleg, ha ismerősről, családtagról lát ilyet.
Cseh Gergő Bendegúz: minden dokumentum vízjeles, de van még egy elektronikus aláírás rajtuk, ami alapján lehet tudni, hogy valami hamisítvány-e.
Mi van, ha lesznek érintett szereplők a politikában?
Magyar Péter: lehet, hogy lesznek nevek. A lusztráció ilyen szempontból elkésett, a következményeknek 1990-ben lett volna értelme.
Visszafelé lehet-e valahogy keresni ebből az adatbázisban áldozatokról?
Cseh Gergő Bendegúz: nem lesznek most áldozatnevek, hacsak a hálózati személyt nem tekintjük áldozatnak. Van azonban egy szélesítése a kutatható adatbázisnak, és többen is kereshetnek, mint eddig. Ez egy ügyfélszolgálati aktus, nem kutatási. De a kutatást is kiszélesíti a törvény, az Ügyfélkapun kell kutatóként regisztrálni.
Magyar Péter: ha valaki úgy tudja, hogy megfigyelték a nagyapját, az Ügyfélkapun keresztül kaphat információt. Teljes névhez lehet jutni.
Cseh Gergő Bendegúz: a 6-os karton teljes másolatához.
Kire fog rákeresni a miniszterelnök?
Magyar Péter: nem közéleti emberekre.