Az állásfoglalás azt írja, hogy „hiszünk a rendszerváltás vívmányában, amelyek világos határvonalat húztak a jogállam és a rendőrállam közé. Ezek a 37 esztendős vívmányok veszélyben vannak.”
A kérdésre, hogy ez a felvetés nem kérdőjelezi-e meg a Tisza legfőbb kampányígéretét, amely így szólt: „bilincs, bilincs, rács, rács”, Schiffer András azt mondta: „Ezt jól látja, mert egy jogállamban nem lehet a politikai kampányt összekeverni a büntetőeljárással. Volt Magyarországon olyan világ, amikor politikai vezető, politikai kampány keretében hirdetett meg büntetőeljárást politikai ellenfelekkel szemben. Ilyen volt 1949-ben Rákosi Mátyás.
A bilincs, bilincs, rács, rács politikai programja önmagában tagadja a jogállamiságot, mert politikai megrendelésre nem elszámoltatást ígér, ami teljesen rendben van, hanem politikai megrendelésre foganatosítanak kényszerintézkedéseket és gyanúsításokat”
– vélekedik Schiffer András. A jogász, volt politikus szerint „olyan határátlépések történtek az elmúlt hónapokban, amire az elmúlt 16 évben sem volt példa. Sőt, arra, hogy a parlamenti szószékről miniszterelnök rendeljen meg büntetőeljárásokat, rendőri intézkedéseket, erre a demokratikus Magyarország történetében soha nem volt példa.”
Szerinte „van egy nagyon súlyos félreértés a jogállamiság mibenlétét illetően. A jogállam, az alkotmányos demokrácia keretrendszere nem pusztán a hatalmat korlátozza. Nem pusztán egy miniszterelnök vagy egy képviselőcsoport akaratnyilvánítását korlátozza: ahol jogállamiság van, ott a választópolgár akarata és hatalma is korlátok közé van szorítva.
Nem terjedhet ki bármire a szavazatom, pontosan ezért beszélünk jogállamról, tehát a tömeg uralma, akarata sem lehet korlátlan egy jogállamban.
Nem csak arra nem lehet szavazni, hogy XY-t, ha az én szavazatom kerül többségbe, márpedig azonnal bilincseljék meg. Arra sem lehet szavazatot leadni, hogy az előző parlament érvényes mandátumait annulálja egy új parlament. A magyar alkotmányos rendszerben 1989. október 23-a óta a mindenkori parlamenti kétharmad előtt sajnos nem sok fék van. Egyetlen egy volt mindig, a megelőző parlamentek ciklusokon túlnyúló személyzeti döntései” – fogalmazott Schiffer András.
A levél első pontja szerint az alapvető emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek. Az InfoRádió felvetésére, hogy mondana-e konkrét példát, ami szerinte ezt nem támasztja alá, Schiffer András azt mondta:„amikor Hankó Balázs, aki gyanúsítottként előzetes letartóztatásban van, állítólag a kiszivárgott hírek alapján kért egy fodrászt. Erre egyébként minden fogságban lévő személynek joga van, még a tömeggyilkossággal gyanúsított személyeknek is joguk van ilyet tenni, ezért vagyunk jogállamban. Norvégiában a tömeggyilkos Breivik is pert indított az állam ellen a fogva tartási körülményei miatt. Most, miután Hankó Balázs állítólag fodrászt rendelt, két pillanaton belül ez kint volt a publikum előtt, és a nyilvánosság egy része ezen röhög. Ráadásul nem is elítéltről beszélünk, mert Breivik Norvégiában el lett ítélve gyilkosságért, Hankó Balázs pedig jelenleg csak gyanúsítva van hűtlen kezelésért. Ha jogállam van Magyarországon, akkor ha egy fogvatartott a személyes szükségletei miatt fodrászt hív, lelkészt hív, bárkit jogszabályi keretek között,
ez személyes adat, magántitok. Az, hogy ez kikerült, önmagában fölveti bűncselekmény gyanúját.
Fölidézném, hogy amikor a 90-es években a szabaddemokraták, illetve jogvédő szervezetek folyamatosan kiálltak azért, hogy a fogvatartottak, az elítéltek, a börtönben lévő emberek jogait is védeni kell, és a börtönkörülményeket javítani kell, micsoda gyűlölködésnek voltak kitéve. Érdemes újra elővenni azt, amit akár az SZDSZ vagy a Helsinki Bizottság, Kőszeg Ferenc a 90-es években az elítéltek jogait illetően elmondtak, és utána kéne mélyen magába néznie mindenkinek, aki magát liberálisnak nevezi, meg mondjuk a 444-en firkál.
Ahogyan azt a rendszerváltás hajnalán Kis János leírta, pontosan attól különbözik egy liberális demokrácia az önkényuralomtól, hogy vannak emberi jogaink, és ennél alább nem adhatjuk,
és az emberi jogok eloszlása nem függhet nem csak politikai nézettől, bírói ítélettől sem” – fogalamzott Schiffer András.
Az is ott van a pontok között, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, mert az ártatlanság vélelme megköveteli ezt. Schiffer András szerint ennek a rossz és torz gyakorlatnak a felszámolása sajnos nem történt meg egyik kormány alatt sem. Kétségtelen, hogy vannak ilyen típusú protokolok, rendelkezések, de ezek egyébként törvényellenesek – vélekedik Schiffer, aki szerint nem pusztán az alaptörvényre lehet hivatkozni, mivel
a büntetőeljárási törvény, a rendőrségi törvény, a NAV-törvény is szigorúan előírja az arányosság követelményét.
„Komoly drogbárók esetében szoktak ilyen erődemonstrációt rendezni, de ez nem pusztán mostani probléma, az elmúlt 16 évben is probléma volt – lásd, amikor Ilaria Salis európai parlamenti képviselőt lábbilinccsel vezették a bírája elé a Fővárosi Törvényszéken 2024-ben, de a nem politikai jellegű ügyekben is voltak ilyenek” – mondta Schiffer András, aki szerint a liberálisoknak a 90-es években ezért súlyos konfliktusuk volt a mindenkori ügyészi és rendőrségi vezetőkkel, hogy
tovább élt a rendszerváltás után az a mentalitás a rendvédelmi szervekben és az ügyészségen, hogy az előzetes letartóztatás az előrehozott büntetés. És ez az, ami a jogállami gyakorlattal, az alkotmány szellemével biztosan nem fér össze
– fogalmazott.
„Szeretném, hogy a rendőri intézkedéseket ne kommentek határozzák meg. Varga-Bajusz Veronika demonstratív előállítása sokunknál kiverte a biztosítékot. Eleve a hűtlen kezelés állítólagos pszichikai bűnsegédjéről van szó. Egyetlen érvet mondjon valaki, hogy akár a NAV-törvény vagy a büntetőeljárási törvény arányossági követelményével hogy fér össze, hogy egy családanyát egy ilyen gyanúsításnál annyi kommandós kíséri el, mint egy kolumbiai drogbárót?” – mondta Schiffer András.
Mint fogalmazott, a tíz pont sarokköve, hogy ami egy vívmány volt 1989-'90-ben, és ebben történetesen Hack Péternek volt történelmi szerepe, hogy legyen bírói kontroll, bíró rendelhesse csak el a jogállami Magyarországon szabadságtól megfosztó intézkedést, ez mára kiüresedett.
„Hosszan polemizálhatunk azon, hogy milyen önérdeke van egy rendőri vagy egy ügyészi apparátusnak, de ami az igazán botrányos, hogy
a bíróságok nem töltik be azt a jogvédelmi funkciójukat, amire a rendszerváltás alkotmányozása őket kijelölte.
És való igaz, ez nem mostani probléma, ez probléma volt már például 2006 őszén is” – mondta.
Schiffer András szerint világosan előírja a büntetőeljárási törvény azt a hármasságot, ami miatt le lehet tartóztatni valakit, vagyis hogy
- feltételezhető a szökés, elrejtőzés veszélye,
- feltételezhető a bűnismétlés,
- vagy feltételezhető az összebeszélés, a bizonyítékok megsemmisítésének a veszélye.
„Hankó Balázs nem miniszter már jó ideje, a bűnismétlés veszélyét kizárhatjuk. Hankó Balázs, és úgy tudom, hogy Seszták Miklós is nem megszöktek, hanem saját maguk mentek be a nyomozóhatósághoz, tehát a szökés, elrejtőzés veszélye szintén kihúzható. Hankó Balázs, miután április óta megy a cirkusz az NKA körül, eltelt fél év a letartóztatásáig a botrány kirobbanása után, bőven megsemmisíthetett mindent, amit akart, összebeszélhetett mindenkivel, akivel akart. Ezek után mi indokolja az előzetes letartóztatását?” – kérdezi Schiffer András, aki szerint
legalább a bíróságnak meg kellene indokolnia tisztességgel, ha az ügyészség nem teszi meg.
„De mondok még egyet. Hogyan képzelhető el egy jogállamban, hogy amikor a feltételezett cselekményt Budapesten követik el budapesti lakhelyű személyek, miért pont Bács-Kiskun megyébe kerül át az összes ilyen ügynek az intézése? Ez is érdekes kérdés, és felveti a törvényes bíróhoz való jog sérelmeit is” – mondta Schiffer András.
A pontok között az is szerepel, hogy egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A kérdésre, hogy kiknek kellene megálljt parancsolniuk „a politikai látványosságok” ügyében, Schiffer András azt mondta: leginkább az igazságszolgáltatás szerveinek. „A politikai logika, bármilyen színezetű kormány vagy kormánypártok vannak hatalmon, nyilván a politikai erőket mindig a látványosság irányába tolja. A hatalommegosztás rendszerében,
egy alkotmányos demokráciában az igazságszolgáltatási szervekben kéne, hogy legyen annyi immunitás, hogy ezeknek a szándékoknak ellenállnak.
És még valami: ha van olyan pont az igazságszolgáltatás rendszerében, ami egy 36 éves hiányosság, az az igazságszolgáltatás nyilvánosságának a törvényi szintű, átfogó, kódex jellegű rendezése. Ez nem történt meg 1989 óta. Nyilvánvalóan itt a zavarosban nagyon könnyedén tudnak halászni politikai szereplők is és újságírók is” – fogalmazott Schiffer András jogász, volt országgyűlési képviselő az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.