A pénteki kormányzati sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kérdést kapott Budapest 2036-os olimpiai pályázatával kapcsolatban.
A kormányfő, érzékeltetve, hogy Budapest lehet pályázó, nem Magyarország, megjegyezte: a 2036-os nyári játékokra szerinte München lehet a legfőbb kandidáló.
Ezzel összhangban Vitézy Dávid bővebben is kifejtette a véleményét: a kérdésben a Fővárosi Közgyűlést illeti a döntés joga, de bizonyára a kormány és a főváros között újjáformálódó Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésének napirendjén is téma lesz a budapesti olimpia ügye.
Két megjegyzést is tett:
- nem látja az okot a sietségre, hiszen kiderült, ezúttal mindössze a Los Angeles-i olimpiát követően döntenek a 2036-os helyszínről
- a kormányzat részéről nem tartja elképzelhetőnek, hogy a következő években nagy sportlétesítmények épüljenek állami finanszírozásból a jelenlegi gazdasági helyzetben, és 2030-ig azt sem tartja reálisnak, hogy az olimpiaprojekt finanszírozásában az állam részt vegyen.
Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában pénteken reagált az elhangzottakra (az adás október 9. este 6 órától hallható), és távolabbról indított: „ezen a pályázaton, a koncepcióterven bőszen dolgozunk, hamarosan be is fogjuk mutatni a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen, de amit miniszter úr mondott, annak tökéletesen megfelel. Azt gondoljuk, hogy
nem kell 2030-ig egy fillér költségvetési pénzt sem rakni ebbe,
már csak azért sem, mert ami az olimpiához kell, az kell az élethez is”.
Szerinte maguk az uniós fejlesztések, amelyek Budapesten megjelennek, óriási lökést adnak egy olimpiarendezés irányába, illetve ahhoz, hogy a város utolérje magát az elmúlt évtizedekben elmaradt fejlesztések terén.
Azt is rögzítette, hogy
érdemi sportberuházásokra sincs szükség addig,
mert Budapest olyan város, amely bár nem volt még olimpiai helyszín, az infrastruktúrája – ha ilyen-olyan is, de – megvan hozzá, és a stadionok is megépültek. „Nyilván abból a lopakodó olimpiai koncepcióból épültek meg, hogy az előző kormány bár nem merte kimondani, hogy olimpiát akar, de úgy csinált, mint aki akarja” – fejtegette.
És noha kormányváltás történt, amely alapján sokan azt gondolhatják, hogy az olimpiai pályázati gondolat elvetődik, az éppen annak ágyaz meg, hogy az „Orbán Viktor-féle kleptokrácia” elmúltával egy ilyen partnerséget is új alapokra lehet helyezni; felhatalmazást kifejezetten az előző kormány nem kapott arra, hogy egy korrupt állam részvételével pályázzanak olimpiára Karácsony Gergely szerint.
Egyetért azzal is, hogy ez egyelőre a város ügye, a kormánynak csak később kell ebbe belépnie. A pályázati rendszer már különben sem olyan, hogy egy füstös szobában eldöntik, hogy ki rendezhet olimpiát, hanem a NOB kiad egy rövidített listát, hogy kikben bízik.
„Ha rajta vagyunk a listán, akkor még mindig dönthetünk úgy, hogy nem megyünk tovább,
de ha lekerülünk erről a listáról, akkor oda már felkerülni nem lehet. És a mostani közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az a támogatottsági szint megvan, ami kell ahhoz, hogy a rövid listára bekerüljön Budapest, odakerüljön a két-három város közé, amelyek közül a következő európai helyszínt kiválasztják” – fejtegette. Szerinte ekkor kell részletesen átbeszélni a most még csak készülő koncepciót, amelynek akár magasabb is lehet a támogatottsága, mint egy olimpiarendezésnek általánosságban.
A nem felesleges építkezésekre példaként említette az olimpiai falut, amely a leendő diákvárosból jönne létre, illetve a bérlakás- és kollégiumépítéseket, amelyeknek pár hétre szintén az olimpia lehetne a haszonélvezője.
Még azt is felvetette, hogy
a budapesti lehetne a világ első nemzetközi olimpiája,
amit nem tilt semmilyen szabály. Egy közép-európai olimpia fővárosa lenne Budapest, de részt vennének a környező városok és országok települései is, ha van olyan sportinfrastruktúrájuk, amely nincs máshol a régióban. Szerinte akkor is lehetne fizikailag egy nagyon kompakt olimpia, ha a vadvizes versenyek például Szlovákiában lennének, a pályakerékpáros viadalok pedig akár Brnóban, Csehországban.
Ez szerinte újra is pozícionálná Magyarországot a nemzetközi piacon, nem is csak a sportban, és Budapest sem csak egy olyan város lenne, ahol olcsó az alkohol és „nagyokat lehet hányni a Kazinczy utcában”.