Varga Mihály, a jegyben elnöke a nyitó plenáris ülésen az Index tudósítása szerint Hogyan lehet sikeres a magyar euró? címmel tartott előadást.
A jegybankelnök emlékeztetett: Magyarország 2004-ben, az uniós csatlakozással történelmi vállalást tett, amelynek része volt az euró bevezetése is. Varga Mihály szerint azóta folyamatosan változott, hogyan ítélik meg politikailag az euró bevezethetőségét, és mennyire teljesíthető gazdaságpolitikailag. Úgy fogalmazott,
- a 2010-es években a gazdaságpolitika egyre több csatlakozási kritériumot tudott teljesíteni, mégis kivárt,
- a 2020-as években egymást követték a válságok, ezért a kiváró álláspont nem változott,
- most azonban erős a politikai elköteleződés.
Varga Mihály gazdaságtörténeti jelentőségű projektnek nevezte az euró bevezetését, és hangsúlyozta, hogy ezt a célt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Kiemelte, hogy a végső cél a magyar társadalom jólétének növelése és a gazdasági felzárkózás. Ebben az euró fontos elem, de a jegybankelnök szerint a maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem elegendő: fenntartható jólét mellett kell ezt teljesíteni.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy
gyors helyett sikeres euróbevezetés lenne fontosabb, az odáig vezető úton pedig még rengeteg feladat áll a gazdaságpolitika előtt.
A jegybankelnök szerint az euró sikeres bevezetésének három feltétele van: a társadalmi támogatottság, az összehangolt stratégia és felkészült reálgazdaság.
Az erős társadalmi támogatottság szerinte már adott. Az euró bevezetése előtt álló országok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatók aránya: a lakosság négyötöde pártolja a közös valuta bevezetését. Ugyanakkor ötből négy magyar úgy gondolja, hogy az ország még nem áll készen az euróra. Varga Mihály szerint ezt a pesszimizmust le kell küzdeni.
A jegybankelnök kiemelte: az euróbevezetés kritériumainak teljesíthetősége sokat változott az elmúlt években. Korábban Magyarország egyetlen kritériumot sem tudott teljesíteni, 2015–2016-ban azonban már közel kerültünk az elvárások teljesítéséhez. Ezt követően ismét távolodni kezdtünk tőlük.
A jelenlegi inflációs adatok alapján most egy kritériumot tud teljesíteni Magyarország.
A jegybankelnök szerint idén jó hír, hogy az infláció terén sikerült teljesíteni a referenciaértéket. Varga Mihály úgy fogalmazott, a mutatókat nézve a pénzpiacok azonnal reagáltak:
Magyarország kockázati megítélése a Covid óta nem látott szintre javult.
A devizapiacról szólva kiemelte, hogy az elmúlt másfél évben a forint a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájává vált. Az olajár emelkedése most gyengítette ugyan a magyar fizetőeszközt, de még így is dobogós helyen áll.
Varga Mihály szerint a magyar gazdasággal kapcsolatos befektetői várakozások pozitív irányban szembemennek a világban tapasztalható tendenciákkal.
A növekedésről a jegybankelnök azt mondta, hogy
Magyarország 2020 és 2025 között évi átlagban 1,2 százalékos növekedést ért el, miközben a környező országok gazdasága nagyobb ütemben bővült.
Varga Mihály szerint ezért fontos feladat a gazdasági felzárkózás felgyorsítása. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság strukturális átalakuláson megy keresztül, és a csatlakozáshoz szükséges konvergenciakritériumokat a korábbinál nehezebb körülmények között kell teljesíteni.
A jegybankelnök szerint Európa egyelőre vesztes pozícióban van a globális versenyben. Az eurózóna világgazdasági súlya 20-ról 15 százalékra csökkent, miközben egyre több ország csatlakozott a közös devizához. Magyarország egy nehezített világgazdasági pályán vállalkozik az euró bevezetésére.
A kedvezőtlen folyamatok nem csak a növekedési számokban láthatók. Az elmúlt évtizedben több válságközeli helyzetet is megtapasztalhattunk, és
Varga szerint ma a bizonytalanság korát éljük. A világgazdaságban jelentős a volatilitás, ami feszültté teszi a piacokat. Az elmúlt években Európában az inflációs hajlam is erősödött.
A magasabb inflációs környezetet elsősorban kínálati hatások okozzák. Ez jól látható az energia- és a nyersanyagpiacon is, amelyekben Európa nettó importőr.
A jegybankelnök szerint nemcsak az adósságszint, hanem az adósság finanszírozásának költsége is emelkedik. A régiónkban is akár a GDP 5 százalékát is kitehetik a többletkiadások 2050-re. Hangsúlyozta, hogy az euró bevezetéséhez szükséges alacsony hiánypályát úgy kell teljesíteni, hogy közben a hiányt növelő folyamatokkal is szembe kell menni.
Varga Mihály szerint az euró bevezetésénél az a feladat, hogy maximalizálják a lehetséges előnyöket, és kizárják a lehetséges kockázatokat.
Az előnyök között említette
- a hozamok közeledését az eurózónához,
- az alacsonyabb tranzakciós költségeket,
- az árfolyamkockázat megszűnését és
- a külkereskedelmi integráció elmélyülését.
- Hosszú távon az euró bevezetése erősítheti a gazdasági növekedést.
A veszélyek között a jegybankelnök
- az önálló monetáris politika elvesztését,
- a hitelpiaci túllendülést és
- az eszközárbuborék kialakulását
sorolta fel.
Varga Mihály szerint
a befektetők pozitívan fogadták az euróbevezetés hírét. Ha Magyarország hitelesen halad a kitűzött cél felé, hozamcsökkenés várható.
Ehhez azonban a hazai gazdaságpolitikai intézkedéseknek is támogatniuk kell a folyamatot. A piac jelenleg 60 százalékos valószínűséggel árazza Magyarország csatlakozását, vagyis az euróbevezetés már megjelent a várakozásokban.
Varga Mihály arra is kitért, hogy az euró bevezetése jellemzően negatív reálkamat-környezetben történt, Magyarországon azonban jelenleg pozitívak a reálkamatok.
Ezt elsősorban az energiakitettséggel és az ebből fakadó bizonytalansággal magyarázta.
Szerinte ugyanakkor lesz tér a kamatcsökkentésre. Az árfolyam stabilitása pedig kulcskérdés az euró bevezetéséhez.
A jegybankelnök a volatilis árfolyamot a bizalom romlásával kapcsolta össze. A közös fizetőeszköz egyik közvetlen előnye az átváltási költségek megszűnése lenne. Ezek jelenleg éves szinten 100–130 milliárd forintot tesznek ki.
A magyar gazdaság szorosan kapcsolódik az euróövezethez és az Európai Unió kereskedelméhez. Kérdés ugyanakkor, hogyan alakulnak majd a külföldi vállalatok GDP-arányos befektetései. Varga Mihály ezen a téren is optimista.
Az euróbevezetés egyik legfontosabb kockázata az önálló monetáris politika megszűnése.
Varga Mihály szerint ez két feltétel teljesülése esetén nem jelent különösen nagy problémát: ha a reálgazdasági növekedési, illetve az inflációs ciklus is együtt mozog az eurózóna országaival.
A növekedési ciklusok szempontjából Magyarország jó helyzetben van. A hazai gazdasági ciklusok kifejezetten erősen korrelálnak az eurózónáéval. Az inflációs ciklusoknál azonban komoly strukturális kockázatok vannak. Ezt Varga Mihály szerint Bulgária jelenlegi inflációs nyomása is alátámasztja. Az eltérések elsősorban abból fakadnak, hogy a közép-kelet-európai országok energiafüggősége nagyobb, így erősebben kitettek az energiaárak emelkedésének – magyarázta az MNB elnöke.
A sikeres euróbevezetési folyamat előnyei ugyanakkor elsősorban a költségvetési oldalon jelentkezhetnek. Varga Mihály a legfontosabb teendők között az inflációt emelte ki, amelynél jelenleg kedvező a helyzet. A magyar inflációs mutató alacsonyabb az eurózónáénál.
Magyarország Dániához hasonló inflációs pályán van, és jelenleg a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik Európában. Mielőtt azonban ünnepelnénk, nem dőlhetünk hátra – figyelmeztetett a jegybankelnök.
A világgazdaságban továbbra is komoly kockázatok vannak. Az MNB az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartják a türelmes és fegyelmezett monetáris politika kereteit.
A másik fontos feladat a bérek és a termelékenység egyensúlyának megteremtése. A régiós bérfelzárkózásban látványos előrelépés történt Magyarországon, a reálbérek azonban kétszer gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. A jövőben ezért a termelékenység növekedésére kell helyezni a hangsúlyt. A jövedelempolitika nem szakadhat el a gazdasági fundamentumoktól. Varga Mihály szerint emellett a költségvetési hiány csökkentése is kulcsfontosságú feladat.
A jegybankelnök szerint számos országban megfigyelhető az eurófáradtság: miután elérik a bevezetést, lazítanak a szigorú gazdasági mutatókon, ami leginkább a versenyképesség romlásában jelentkezik.
Varga Mihály
elengedhetetlennek nevezte, hogy a sikeres euróbevezetéshez szükséges folyamat ne csak a csatlakozásig tartson.
Úgy fogalmazott, Magyarországnak másfajta versenyelőnyöket kell teremtenie, és a humántőke minőségét, az innovációt és az energiahatékonyságot említette. Ezekről a területekről a jegybankelnök szerint mostanában gyakran hallani, fejlesztésük pedig a csatlakozáshoz is magától értetődő feltétel.
Varga Mihály a bankrendszerre is kitért. Kiemelte, hogy a hazai bankszektor jövedelmezősége a magas kamateredménynek köszönhetően érdemben meghaladja az eurózóna bankszektorainak profitabilitását.
A jegybankelnök szerint itt is változásra van szükség, mert az eurózónához való csatlakozással párhuzamosan a magas jövedelmezőség korszakának is vége lehet. Fontosnak nevezte, hogy javuljon a betéti kamatok transzmissziója, erősödjön a piaci alapú verseny, és fenntartható módon mélyüljön a hitelezés.
Varga Mihály végezetül kiemelte: az alkalmazkodás nem csupán az euróbevezetéshez szükséges kritériumok teljesítését jelenti. A feltételek teljesítése ugyanakkor elengedhetetlen. A folyamat több fázisból áll. Ilyen a csatlakozási szándék hivatalos jelzése, majd a vállalások és a csatlakozás ütemének meghatározása.
Emellett számos területen szükség van az eurózónával való egységesítésre. Az ERM II-höz való csatlakozással teljesen új szakasz kezdődik. A tapasztalatok szerint az országok jellemzően nem csupán a minimálisan előírt két évet töltik el ebben a rendszerben, hanem ennél hosszabb időt. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az euró sikeres bevezetése nemcsak a gazdaságpolitikusokon múlik.
Ha Magyarország képes figyelmesen végigmenni az euróbevezetéshez vezető úton, akkor Lámfalussy Sándornak igaza lesz, és az ország jól járhat a közös fizetőeszközzel. A jegybankelnök végül ehhez kívánt mindenkinek sok szerencsét.