A bejegyzésben azt írták, hogy miközben „a mérések kezdete óta még soha nem tapasztalt mértékben csökkent le a Duna vízhozama”, és a budapesti vízmércén jelentősen, egészen 1 centiméterig apadt a folyó vízállása, az épülő fenékküszöb vízszintemelő hatásának köszönhetően Paksnál biztosított maradt az atomerőmű hűtővízellátása.
Közölték azt is, hogy a Duna vízgyűjtő területén megfigyelhető csapadékszegény időjárás eredményeként a folyón Paks térségében másodpercenként 700 köbméter alá csökkent az érkező víz mennyisége.
Ilyen vízhozam, valamint változatlan körülmények mellett olyan vízszintek alakultak volna ki, amelyek miatt a turbinák jelentős részét már le kellett volna állítani – emelték ki, kitérve arra, hogy a fenékküszöb építése előtti utolsó legkisebb vízhozam 691 köbméter volt másodpercenként augusztus 4-én Paksnál, az aznap bekövetkezett –140 centiméteres, valaha mért legkisebb vízszint mellett. Az épülő fenékküszöb duzzasztóhatása az atomerőmű vízkivételi csatornájánál pedig ennél is jelentősebb, jelenleg 50 centiméternél nagyobb – mutattak rá az építmény fontosságára.
Volt egy olyan időszak, amikor csak egyetlen turbina működött, és csupán néhány centis vízszint-csökkenésen múlott, hogy 44 év óta először nem kellett leállítani a teljes atomerőművet.
Az OVF arról is tájékoztatott a bejegyzésben, hogy a munka folyamatos, így zajlik a vízügyi műtárgy végleges kialakítása, ezzel párhuzamosan pedig készül a mederfenék stabilizálása az alvízen.
„Rendes körülmények között utóbbi történt volna meg először, de a mai vízhozamadatok bizonyítják, hogy a mostani rendkívüli helyzetben a duzzasztási szint mielőbbi elérése elengedhetetlen volt” – indokolták a munkafolyamatok menetét.