A történelmi zászlók parlamenti bevonulása, a Himnusz eléneklése és az eskütétel után a parlamenti pulpituson mondott beszédet a megválasztott köztársasági elnök, Baka András.
Váratlan jelölés
Megtiszteltetésnek, elismerésnek és különleges bizalomnak nevezte a megválasztást, a jelölést pedig váratlannak, zavarba ejtőnek, már nem keresett újabb kihívásokat szakmai életútja után.
A felkérésre azért mondott igent, mert az alkotmányosságról és a közösségről való gondolkodásról való párbeszédre van szükség ezekben az időkben.
Szerinte két évtized alatt számos téren válságba került az ország, egy generációnyi időt vesztve el az alábbi területeken:
- jogállam
- társadalom
- gazdaság
- államháztartás
- energiaellátás
- vízgazdálkodás
- környezetvédelem
- közlekedés
- gyermekvédelem
- egészségügy
- oktatás
- közbeszerzések
- földtulajdon
- közpénzfelhasználás.
Felismeri, hogy most van, aki elégedett és van, aki csalódott, az új korszak kezdetén pedig szembenézésre van most szerinte szükség.
Mint mondta, sok közérték magántulajdonba került, ráadásul átláthatatlan módon, számos közügyben rendet kell tenni.
Fontosnak nevezte, hogy
a szabályok mindenkire egyformán vonatkozzanak.
Szerinte a társadalom mélyen megosztott, fiatal-idős, vidéki-fővárosi, jobboldali-baloldali, konzervatív-liberális, vallásos-nem vallásos, gazdag-szegény, sok csoport van egymással szembeállítva gyűlöletkeltő politikai kampányok által.
Egyszerre van tehát szükség szerinte igazságtételre és önmérsékletre, a bűnösséget a bíróságoknak kell megállapítani.
Az új Magyarországot viszont szerinte nem lehet a bosszúra építeni: a csalódottaknak sem kell megtagadni a hitüket vagy politikai meggyőződésüket, a politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük.
Persze más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, kiszolgálta vagy aki hallgatott.
Kimondta: széles társadalmi akarat lett annak a táptalaja, hogy ekkora változás történt a magyar társadalomban – célzott ezzel a tavaszi parlamenti választási eredményre –,
„a valóság erősebbnek bizonyult annál a képnél, mint amit hosszú időn át próbáltak róla kialakítani”.
A változás motorjai szerinte a fiatalok voltak, a társadalom képessé vált visszaszerezni önrendelkezését, de egy választási eredmény önmagában nem állíthatja helyre a jogállamot,
- ellenőrizhető kormányzás,
- átlátható, demokratikus alkotmányos kultúra,
- szabad nyilvánosság is kell,
- a kritika nem árulás,
- a politikai ellenfél nem ellenség,
- a kompromisszum nem gyengeség.
Egy államfő feladatai a nemzeti egység védelmében
Ezt követően az államfő szerepét értelmezte, a nemzeti egységgel kapcsolatos feladatait sorolta fel:
- a nemzet egysége fölött őrködik pártpolitikailag semlegesen, de nem értéksemlegesen
- el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását, nem mesterséges egyetértést kell teremtenie
- az államfő az alkotmányos rend, az EU és a magyar nemzet történelmileg kialakult rendjét őrizze.
Szerinte korábban
egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, a parlamentet megkerülő rendeleti kormányzásig jutott el,
nem voltak fékek és ellensúlyok, a hatalmi ágak szétválasztása nem volt egyértelmű, még egyszer ilyen rendszer nem jöhet létre Magyarországon, az államfő nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként.
Alkotmányozás
A valódi biztosítékot szerinte az jelentheti, ha valódi, egyensúlyon alapuló alkotmányozási folyamat jön.
Kell ezért, hogy az alkotmány majd olyan legyen, amelyet az emberek sajátjuknak tekintenek, megalkotása több kell, hogy legyen a parlamenti jogalkotásnál, mindenkinek részt kell vennie a létrejöttében, nem egyszerűen az állam működési szabályzata, mindannyiunk szabadságát biztosítja. Az alkotmány nem lehet egy aktuális hatalomé.
A köztársasági elnöknek szerinte, mint Baka András folytatta, nem kell meghatároznia az alkotmányt, de ki kell mellette állnia, úgy, hogy ne váljon egyetlen politikai erő ügyévé.
Strasbourgban és később, a Legfelsőbb Bíróság elnökeként azt tapasztalta, hogy konfliktushelyzetekben is képes volt konzekvensen követni a feladatát. Nem szeretné, ha a köztársasági elnök tevékenysége az épület falai közé, persze minden társadalmi problémára nem fog megoldást találni, de rámutathat olyan ügyekre, amely által világossá válik, vannak olyan csoportok, amelyekre nem jut elég figyelme, határon innen és túl.
Feladatának tekinti Baka András továbbá a
külpolitika és a diplomácia segítését,
ezt nemzeti érdeknek nevezte, nem puszta udvariassági kérdésnek. Felelősséget érez mindazokért is, akik a határon túl tartoznak a magyar nemzethez, ehhez a szomszédos országokkal együtt kell működni a kölcsönös tisztelet alapján.
Bírói pályája során sokszor tapasztalta, hogy tökéletes megoldás helyett megfelelő keret kialakításának megtalálásán kell iparkodni, szerinte az államfő feladata is hasonló; „vitáikat a felek nem erőből, hanem párbeszéd útján rendezik”.
Felidézte, a magyarságnak sokszor kellett újrakezdenie, súlyos történelmi vereségek után mindig akadtak nemzedékek, akik képesek voltak intézményeket, közösségeket, országot újraépíteni úgy, hogy nem visszalépni kell a történelemben; de az eltelt idő megváltoztatta az országot, más a környezete, a biztonság és a technológia. Ezért tanulni kell szerinte abból, ami rosszul, és abból is, ami jól történt.
A kérdés szerinte pedig most már az, hogy képesek vagyunk olyan országot teremteni, ahol nem határozza meg a lehetőségeket a születési hely, a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, a fiatal pedig nem azért megy külföldre, mert itthon nem lát jövőt, a külföldre ment fiatal pedig szívesen jön haza, az idős pedig nem érzi magát feleslegesnek.
„Mert az állam az emberért van” – zárta gondolatait a megválasztott köztársasági elnök.