A miniszter elmondta: a katasztrófavédelem vezetőivel együtt kell értékelni, hogy valóban szükség volt-e a forgalom többórás leállítására egy olyan mozdonytűz esetében, amely egy tároló vágányon történt.
Első a biztonság és az óvatosság, de a folyamatokat át kell gondolni – tette hozzá.
A miniszter közölte: az utasok tájékoztatása nem sikerült úgy, ahogy kellett volna, mivel a MÁV erre szolgáló eszközrendszere elavult. Példaként említette, hogy a kelenföldi aluljáróban nincs megfelelő hangosbemondás, a tájékoztató monitorok túl kicsik, ezért csak kevés információ fér el rajtuk.
Vitézy Dávid elmondta: megkezdik egy új rendszer kidolgozását, amelynek lényege, hogy
hasonló üzemzavarok esetén bárhova gyorsan odaérjenek az intézkedésre jogosult szakemberek. A miniszter az osztrák vasúttársaság mobil egységét hozta fel példaként.
Közölte: arra kérte a MÁV vezetését, hogy azonnal indítsák újra az elődje, a fideszes Lázár János által „betiltott, eltörölt” információmegosztást; ennek részeként a Mávinform ismét gyorsan frissül.
Meg kell változtatni a vasúttársaság működési kultúráját: ha baj van, azt ne letagadni próbálják az utasok elől, hanem osszák meg az információkat, kérjék a türelmüket, és tegyék világossá: azon dolgoznak, hogy a „szörnyű örökséget” eltakarítsák és megújítsák a vasúti közlekedést. Ehhez sok idő kell, de addig is többet kell tenni az utasok megfelelő tájékoztatásáért – fogalmazott.
Vitézy Dávid közölte: most szembesült azzal, hogy a BKK azért nem tudott segíteni pótlóbuszokkal, mert 2024-ben Lázár János úgy döntött,
útdíjat kell fizetniük a menetrend szerinti közösségi közlekedésben használt buszoknak, a fővárosi járművekben pedig nincs ezt lehetővé tevő fedélzeti egység.
Hozzátette: azt kérte azt útdíjfizetési szolgáltatótól, hogy keressen erre megoldást, tekintettel a vis maior helyzetre.
Kedden megkezdik a jogszabály-módosítás kidolgozását, hogy a menetrend szerinti buszoknak ne kelljen útdíjat fizetniük – mondta a miniszter.