Árvízhelyzet: túl vagyunk a nehezén, most már a vízvisszatartás és a vízpótlás kerül a középpontba

Elhagyta a dunai árhullám Magyarországot, az előttünk álló napokban, hetekben a károk elhárításának időszaka következik. Ahol lehet, már a víz visszatartására is gondolnak. Áradás közben ugyan nincs mód a víz visszatartására, ám a tetőzést követően, amint elindul az apadás, megkezdődhet a vízpótlás azokon a területeken, amelyek a vízügy rendelkezésére állnak.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az InfoRádióban elmondta: kedden késő délután tetőzött a Duna Mohácsnál, és csaknem két hét után most már biztonsággal kijelenthető, hogy az összes magyarországi szakaszon apad a folyó. Védekezési munkálatokat már csak a déli szakaszokon kell végezni, de már ott is csak másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, így például Baján is. A Bács-Kiskun vármegyei városnál kedden délután még harmadfokú készültség volt, de azóta már azon a környéken is elkezdődött az apadás, így csökkenteni lehetett a készültségi szintet.

Siklós Gabriella kiemelte: a déli részeken sík területen folyik a Duna és igen szélesen kiterjedt az ártér, így ott nemcsak a tetőzés, hanem az apadás is hosszabb ideig eltart. Ezeken a szakaszokon továbbra is nagyon sok teendőjük van a vízügyeseknek, akik számos buzgárt fogtak el, illetve még mindig sok helyen figyelhetők meg fakadó vizek, csurgások vagy szivárgások. A szóvivő ugyanakkor mindenkit megnyugtatott:

a nehezén túl vagyunk, mert egyértelműen „apadó ágban vagyunk, ami mindenképpen jó hír”.

A Duna felső szakaszain már az említett kísérőjelenségekre sem kell figyelni, ugyanis a folyó azokon a területeken gyakorlatilag mindenhol a medrében maradt, így árvízvédelmi készültség sincs már érvényben. A következő napokban megkezdődhet a károk felmérése, illetve a helyreállítási munkákra lehet majd összpontosítani. Siklós Gabriella jelezte, hogy a felső szakaszokhoz átvezényelt, több száz tagú tiszai vízügyes különítmény hétfőn hazatérhetett, kedden pedig további szakemberek utazhattak vissza eredeti állomáshelyükre. A károk felmérését ugyanis meg tudják oldani a helyi vízügyi igazgatóságok, nincs szükségük segítségre máshonnan. Emlékeztetett, hogy az árhullám levonulása összesen öt vízügyi igazgatósághoz – a győri, a budapesti, a székesfehérvári, a bajai és a pécsi székhelyű – tartozó területeket érintett, és mostantól minden szakember a saját központjában és az ahhoz tartozó szakaszokon végzi a szükséges munkákat. További átcsoportosításra, átvezénylésre nem lesz szükség, Siklós Gabriella tájékoztatása szerint „mindenhol lesznek elegen a teendők ellátására”.

Az elmúlt egy-két napban ismét esett a Duna vízgyűjtő területein, de a szóvivő elmondása szerint nem lehet jelentős mennyiségű csapadékról beszélni. Viszonyításképpen hozzátette:

a Felső-Duna vízgyűjtőjén 18 milliméter csapadék esett egy-két napja, ami a korábbi, Boris ciklon által hozott több száz milliméteres mennyiséghez képest nagyon elenyésző.

Siklós Gabriella szerint ez a mennyiség nem fog újabb árhullámot okozni.

Mivel az árhullám levonult, a vízügyesek elkezdhetnek foglalkozni a vízvisszatartással is, amivel kapcsolatban folyamatosan tájékoztatást ad majd az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A szóvivő hangsúlyozta: csak azokon a területeken van lehetőségük a víz visszatartására, amelyek a vízügyhöz tartoznak, máshol erre nincs jogosultságuk.

„Most megtöltjük azokat a tulajdonunkban lévő állami csatornákat, ahol adott esetben vissza tudunk tartani vizet, illetve természetesen üzemvíz szinten felül is tárolunk ezekben vizet, amire nagyon vigyáznunk kell minden helyzetben, de árvízhelyzetben nyilvánvalóan az élet és a vagyonvédelem az első” – magyarázta az OVF szóvivője.