Bárki is lesz a hivatalos jogorvoslati eljárások lezárulta után Budapest főpolgármestere, a Fővárosi Közgyűlésben eleinte biztosan nem lesz többsége. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azonnal működésképtelenné válik a főváros.
Cservák Csaba alkotmányjogász professzor, a Nemzeti Választási Bizottság tagja az InfoRádióban elmondta: a főpolgármester számos tekintetben önállóan jár el, igazgat, kinevezési jogkört gyakorol, vagyis néhány kérdésben saját hatáskörrel rendelkezik. Néhány tekintetben viszont nem kerülheti meg a Fővárosi Közgyűlést, hiszen a legfontosabb kérdések terén, a rendeletalkotás vonatkozásában közgyűlési döntés szükségeltetik. Koalíciót viszont nem kell kötni, mert akár esetileg is lehet döntéseket hozni
„Az ilyen kvázi koalíciókötést leginkább a főpolgármester-helyettesek kinevezésével vetném össze. Lényegében a Fővárosi Közgyűlés többségének támogatása nélkül nem tud hatékonyan működni igazán a főváros” – hívta fel a figyelmet.
A lehetséges forgatókönyvekről Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja az InfoRádióban elmondta: a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásához négyötödös többség szükséges. Ha ez megtörténne, akkor nemcsak a Fővárosi Közgyűlés tagjairől, hanem a főpolgármester személyéről is új választáson kell dönteniük a budapesti választópolgároknak.
"Ha olyan vitás helyzet alakulna ki, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalának be kellene avatkoznia, akkor egyedi ügyekben – például a költségvetés lehet egy ilyen – lehet szükség az eljárására. Ám ezek az eljárások a Kúria mint jogorvoslati fórum előtt akár másfél-két évig is eltarthatnak, vagyis a 2026-os országgyűlési választásokig is el lehet húzni az ügyet" – fogalmazott. Megjegyezte: többség nélkül nehéz, de nem lehetetlen vezetni a fővárost.
A szakember azonban azt is hangsúlyozta, hogy ezekre a lépésekre csak a jelenleg hatályos törvények adnak lehetőséget, vagyis az Országgyűlés hozhat olyan döntéseket, amelyek új helyzetet teremtenek.