Az amerikai elnök rendelete értelmében ha egy héten keresztül napi átlagban meghaladja a zöldhatár mentén feltartóztatott törvénytelen érkezők száma a 2500-at, akkor számukra – bizonyos kivételekkel – ideiglenesen felfüggeszthetik a menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét – foglalta össze a változások lényegét az InfoRádióban Erdélyi Rezső Krisztián.
Ez a lépés a Nézőpont Intézet elemzője szerint azért érdekes, mert az elmúlt években nem volt olyan időszak, amikor ezt a számot nem haladták meg, vagyis azonnal életbe léphetne ez a rendelet. Vannak persze meghatározott kivételek. Ahogy az elnök is fogalmazott a rendeletet bemutató beszédében, az ő, illetve a Demokrata Párt értelmezése szerint ahhoz, hogy az Egyesült Államok meg tudja védeni a határait és továbbra is nyitott tudjon maradni a valóban üldöztetés elől érkező menedékkérők számára, az kell, hogy kiszűrjék azokat, akik nem jogosultak arra, hogy az Egyesült Államokban éljenek, hogy kiszűrjék az illegális határátlépőket. Utóbbiakat ki is tiltják az Egyesült Államokból, lehetőségük sem lesz arra öt éven keresztül, hogy újra belépjenek, illetve újra menedékkérelmet adjanak be – sorolta Erdélyi Rezső Krisztián.
Az USA-t érintő illegális migráció 2020 környékén, a Covid idején volt a legalacsonyabb szinten, napi átlagban 1800 és 2000 között. Utána a szám folyamatosan emelkedett, egészen tavaly decemberig, amikor elérte a csúcsot napi 10-12 ezer regisztrált illegális határátlépéssel.
"Utána volt egy politikai adok-kapok az amerikai és a mexikói kormány között, ennek folytán csökkent ez a szám, de ma is napi három-ötezer illegális határátlépésről beszélünk. És nyilván a déli államok, és azon belül is a déli megyék a leginkább érintettek" – mutatott rá a szakértő.
Mint ismert, az Egyesült Államok déli határának egy része természetes határ – a Rio Grande folyó –, a másik részén pedig áll a Donald Trump elnöksége idején nagy figyelmet kapott határkerítés vagy határfal. Ám Erdélyi Rezső Krisztián elmondása szerint valójában már Trump elnöksége előtt is komoly viták folytak arról, hogy egyáltalán szükség van-e erre az elválasztó kerítésre. Ennek a folyamatnak az aktuális állomása lehet Joe Biden friss rendelete.
"Két dolgot nem szabad elfelejteni. Az egyik az, hogy választási év van, a másik az, és erre szintén hivatkozott Biden elnök is, hogy azért kellett elnöki rendeletben rögzíteni, mert az erről szóló törvénytervezet nem lépett életbe, mert a republikánus törvényhozók kevesellték és blokkolták" – emlékeztetett. Hozzátette, a törvény annyival erősebb lett volna, hogy anyagi jellegű dotációt is tartalmazott volna, akár a határőrségnek, akár azoknak a bíróságoknak, amelyek a menedékkérelmekkel foglalkoznak. Ám mivel ezek költségvetési kérdések, elnöki rendeletben nem szabályozhatók.
A republikánusok kritizálták is az elnököt, hogy miért nem hamarabb lépett, és meg is adták a választ a saját kérdésükre: nyilván a választókat szeretné megnyerni. Mike Johnson, a kongresszus alsóházának republikánus elnöke látszatintézkedésnek nevezte ezt az elnöki rendeletet, ő is utalt arra, hogy tulajdonképpen ez az egész a közelgő elnökválasztás miatt történt. A Nézőpont Intézet elemzője szerint ez abból a szempontból logikus, hogy a kutatások szerint az abortusz és a gazdaság helyzete mellett az illegális migráció a harmadik olyan fontos téma, amely meghatározza a választásokat.
Nagy kérdés persze, hogy mekkora hatása lehet az elnöki szigorításnak. Erdélyi Rezső Krisztián szerint az lesz a döntő, hogy milyen politikai akarat lesz a betartatása mögött, mert ha valóban ennek megfelelően bírálják el a menedékkérelmeket, illetve bizonyos menedékkérelmeknek már a beadását sem teszik lehetővé, akkor annak pozitív hozadéka lehet az Egyesült Államoknak, főleg a déli államai számára.
"Viszont akkor megint kialakulnak olyan helyzetek a déli határon, amelyek miatt támadhatóvá válik az elnök. A republikánusokról már volt szó, de hozzá kell tenni, hogy a saját pártján belül is jelentős támadásokat kapott Biden elnök, illetve az adminisztráció a rendelet miatt. A párton belüli ellenállás leghangosabb vezetője egyébként épp az az Alex Padilla, aki a kaliforniai szenátusi székét az után foglalta el, hogy Kamala Harrist alelnökké választották, tehát éppen az ő szenátori székében ül. Vagyis a Demokrata Párton belül is nagyon erős az ellenállás" – mutatott rá Erdélyi Rezső Krisztián.
(A nyitóképen: Illegális bevándorlók gyalogolnak a texasi Eagle Passban 2023. szeptember 21-én, miután átkeltek Mexikóból a Rio Grande határfolyón. Mexikó és az Egyesült Államok között Eagle Pass az egyik legnépszerűbb átkelőfolyosó, ahol 2022 október óta 270 ezer illegális határátlépést regisztráltak a hatóságok. Az utóbbi napokban a folyami határon át naponta 300 ezer migráns próbál átjutni Texas államba.)